A legfontosabb az, hogy a szervadományozással kapcsolatos tudatosságot – nemcsak a tájékozottságot – tudjuk javítani Magyarországon is. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója szerint ez azt jelenti, hogy fontos tudnunk mindannyiunknak, hogy alapvetően mindannyian lehetünk életmentő szervdonorok akár élődonorként, ha van olyan genetikai vagy érzelmi rokon a környezetünkben, aki szervátültetésre szorul – itt elsősorban veseátültetésre kell gondolni –, de sokkal gyakoribb az esetszámok tekintetében az agyhalottból történő szervadományozás. Magyarországon és a legtöbb európai országban is a feltételezett beleegyezés elvét alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy amennyiben az elhunyt életében nem tett írásos tiltakozó nyilatkozatot, hogy halála esetén holttestéből szervet, szövetet eltávolítsanak, akkor a beleegyezését kell vélelmezni.
"Ez azt jelenti, hogy nagyon fontos lenne, hogy mindannyian hozzunk egy személyes döntést saját szerveink halálunk utáni sorsáról, hiszen ez a jog az önrendelkezéshez való jogra épül, ami azt jelenti, hogy én dönthettek a saját szerveimről, következésképpen más nem dönthet az én szerveimről" –nyomatékosította.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon helyes lenne, hogy ezt a személyes döntésünket megosszuk a hozzátartozóinkkal.
"Az agyhalál mindig tragikus, nem várt hirtelenséggel alakul ki, és amikor egy hozzátartozó abban a nehéz helyzetben az intenzív osztályon az agyhalálról és a szervadományozásról kap tájékoztatást, akkor vissza tud emlékezni erre a családi beszélgetésre, hogy az elhunyt életében azt mondta, hogy ő szeretne donor lenni. Ez pedig azért fontos, mert általában a magyarok általában beleegyeznének ebbe,
a megkérdezettek háromnegyede felajánlaná saját szerveit mások életének megmentésére halála után.
De miután nem beszélgetünk és nem gondolkodunk erről, talán nem is hozunk erről személyes döntéseket, nagyon fontos, hogy ezt tudjuk javítani. Erre szolgál ez az európai és világnap" – hívta fel a figyelmet.
Jelenleg is 1200 beteg vár szervátültetésre:
- vese (ebből a legtöbben)
- máj
- szív
- tüdő
- hasnyálmirigy.
"A tavalyi évben, miközben 451 új beteget tettünk az év során várólistára, 369 életmentő szervátültetésre volt lehetőség. Ha az Európa Tanács tagállamainak átlagadatait vesszük, akkor hasonló a két szám közötti különbség, hiszen miközben 48 ezer új beteget tettek Európában transzplantációs várólistára tavaly, 39 ezer szervátültetés elvégzésére volt lehetőség, ami azt jelenti, hogy a várólisták sajnálatos módon növekednek, világméretű kihívás a donorhiány, a donorszervhiány."
Sok szakmai lehetőség is áll előttük, hogy hogyan tudnák hatékonyabban növelni a donorfelismerést és a donorjelentések számát, de nagyon fontos mindemellett a tevékenységet és az életmentő egészségügyi ellátást támogató és annak bizonyos részleteit ismerő társadalom is, annak ismerete, hogy "én személyesen hogy tudok ehhez hozzájárulni egy döntéssel, azzal a döntéssel, hogy bele egyezek vagy tiltakozom a szervadományozással kapcsolatban".
Több program és több szervezet együttműködésében zajlik a rendezvények lebonyolításra. A délelőtti időszakban a MOM Sportban úszóversenyt rendeznek, és lesz egy futballmérkőzés is, ahol neves magyar sportolók mellett transzplantációban résztvevő, ilyen területen dolgozó orvosok és transzplantáción átesett betegek is versenyeznek egymással és egymásért "azt a jó példát mutatva egyébként, hogy a szervátültetett betegek számára kiemelt jelentősége van a mozgásnak, de ez egyébként persze igaz mindannyiunkra".
A délutáni rendezvény egyik legfontosabb eseménye a Mezőgazdasági Múzeumban lesz, ahol a Pro Vita-díjakat adják át a Belügyminisztérium által olyanok, akik az elmúlt évben egy-egy szervükkel megmentették egy-egy családtagjukat.
A nap rendezvénysorozata végül egy mindenki számára nyilvánosan is elérhető programban zárul, amikor is a Mezőgazdasági Múzeumból 19 órakor egy fáklyás felvonulás indul a Hősök terére, ezzel fejezik ki köszönetüket és hálájukat a példaadó donorok felé.
