Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Nem a rettegett óriás lódarázs vetette meg a lábát Európában – képek

Az elmúlt napokban megjelent hírekkel szemben nem a hatalmas méretű óriás lódarázs jelent meg Európában, hanem a jóval kisebb ázsiai lódarázs. Ez utóbbi a Magyarországon élő európai lódarázsnál is kisebb és egyáltalán nem agresszív.

A Magyar Természettudományi Múzeum darázsgyűjteményének vezetője szerint fajkeverésről van szó. Vas Zoltán szerint igaz, hogy a 2000-es évek elején Kínából Franciaországba betelepült egy bizonyos fajta ázsiai lódarázs, aminek a tudományos megnevezése Vespa velutina. Körülbelül tíz év alatt egész Franciaországban elterjedt, majd haladt tovább a környező országokba, közelítve Magyarország felé is. Már van ismert előfordulása az Egyesült Királyságban, Németországon és Olaszországban is.

A Vespa velutina azonban nem azonos a hazai hírekben megjelenő, szintén ázsiai származású óriás lódarázzsal – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy utóbbi – nevéhez híven – valóban óriási, csaknem kétszerese a hazánkban is őshonos lódarázsnál. Az ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) öt centimétert meghaladó testhosszú is lehet, míg európai rokonának a nagyobb példányai sem igazán haladják meg a három és fél centit. A Vespa velutina viszont még a nálunk élő lódarázsnál is kisebb, mert két és fél-három centiméternél nem nő nagyobbra.

„Tehát nem azt a monstrumot hurcolták be, és nem is most, hanem 19 évvel ezelőtt” – fogalmazott Vas Zoltán, aki szerint elképzelhető, hogy a Vespa velutina idővel Magyarországon is fel fog bukkanni, de ez nagy különbséget nem fog jelenteni, tehát nem fogunk nagyobb darázsveszélyben élni, mint amiben amúgy is élünk.

A Vespa velutina jelentette veszélyt illetően a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa megerősítette, hogy a előszeretettel vadászik a házi méhekre, de ezzel kapcsolatban csak meglehetősen szerteágazó, anekdotikus információk állnak rendelkezésre, noha közel húsz éve jelen van Európában. "Esetleg lokálisan okozhat kisebb problémákat, de generális, mély apokalipszisre nem kell számítani" – fogalmazott.

A szakértő szerint az ázsiai óriás lódarázs annyiban rosszabb a hazánkban is őshonos lódarázsnál, mint amennyivel nagyobb, ugyanis a nagyobb testméret több mérget is jelent egy szúrásnál. De

nem agresszívebb, nagyjából ugyanúgy működik, mint a mi lódarazsunk:

a fészek közelében igencsak veszélyes lehet, azon kívül viszont – ha az ember nem kezdi el csapkodni, hessegetni – „az állat nem keresi a bajt”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×