4 °C
Hatezer ember bevonásával készített elemzést a brit Statisztikai Hivatal, az Office for National Statistics (ONS) arról, hogy az oltottak körében kisebb-e az esélye annak, hogy hosszú Covid állapota alakul ki, írja a The Guardian.
Eredményeik szerint a megfigyelt, áttöréses fertőzést átélt oltottak 9,5 százalékánál alakult ki a hosszú Covid, míg a referenciacsoportban, melyet szociodemográfiailag megfelelő módon választottak ki, 14,6 százalék volt az esély ugyanerre.
Mindebből arra a megállapításra jutottak, hogy
a fertőzést követően 12 héttel 41 százalékkal kisebb a hosszú Covid kialakulásának esélye az oltottakban.
David Strain, az Exeteri Egyetem orvosi karának klinikai főelőadója és a Brit Orvosi Szövetség hosszú Coviddal foglalkozó vezetője szerint az ONS megállapításai illeszkednek az e héten közzétett kutatáshoz, amely szerint bizonyos antitestek alacsony szintje gyakoribb volt azoknál, akiknél hosszú Covid alakult ki, mint azoknál a betegeknél, akik gyorsan felépültek.
"Tudjuk, hogy a vakcinák immunválaszt váltanak ki. Ha a koronavírus-fertőzést az immunglobulinok magasabb szintjével közelítünk meg, akkor kevésbé valószínű, hogy hosszú Covid lesz belőle" - fogalmazott, hozzátéve: megnyugtató, hogy a jelek arra utalnak, a vakcina valóban csökkenti a hosszú Covid kialakulásának esélyét.
A vizsgálat korlátja ugyanakkor az, hogy a kétszeresen oltott résztvevők mintáját később – átlagosan 238 nappal eltolva – vették fel, mint az oltatlan csoport tagjaiét, így az eredményeket az aktuálisan domináns koronavírus-variáns és más, a járvány ideje alatt változó tényezők is befolyásolhatták. A megfigyelésen alapuló vizsgálat két csoportja közt lehettek különbségek – bár életkor és egyéb szocioökonómiai tényezők tekintetében egyeztették azokat –, ezért a tanulmány nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy a megbetegedések eltérő arányát az oltás okozta.
Az ONS azt is megállapította, hogy
a különböző etnikai háttérrel rendelkezők halálozási arányai közötti különbségek az oltási program kezdete óta fennmaradtak.
A legtöbb esetben az eltérő arányokat a lakóhely, a szociális hátrány, a foglalkozás, az általános egészségi állapot és az oltási státusz magyarázta.
