INFORÁDIÓ
2022. január 21. péntek
Ágnes

koronavírus

mta

magyar tudomány ünnepe

kemenesi gábor

földvári gábor

Kemenesi Gábor már harmincezer fenyegető koronavírusról beszélt

Kemenesi Gábor már harmincezer fenyegető koronavírusról beszélt

Infostart

Vajon milyen újabb kórokozók várakoznak a holnap kivágandó esőerdők mélyén vagy a trópusi állatpiacok zsúfolt zugaiban? – erre is válaszolt Kemenesi Gábor virológus és Földvári Gábor biológus a Magyar Tudomány Ünnepén.

Harmincezer olyan koronavírus van a természetben, amely a jelenlegi járványt okozó koronavírushoz hasonló – vagyis viszonylag hatékony és eredményes – átugrási képességgel rendelkezik – hangzott el a döbbentes szám Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának munkatársa előadásának elején.

A kutató kifejtette, milyen körülmények „szerencsétlen” együttállása szükséges ahhoz, hogy egy a mostani pandémiához hasonló járványt okozó vírus át tudjon ugrani a gazdaszervezetről az emberre. Nem meglepő, hogy e külső tényezők érvényesülése szempontjából az ember kulcsszerepet játszik. Szinte minden eddig ismert kórokozó terjedési képességét meghatározta ugyanis, hogy az ember hogyan alakította át a gazdaszervezetnek otthont adó élőhelyet. Az erdőirtás, utak építése, a városiasodás, a globális közlekedés, az állattenyésztés, a természetes élőhelyek mezőgazdasági célú feldarabolása egyre több és nagyobb járványokhoz járul hozzá.

Hogy ez mit jelenthet a jövőre nézve, azt a Bangladesben szinte évről évre problémát okozó Nipah-vírus, a Dél-Amerikában több évtized után felbukkanó, vérzéses lázat okozó Sabia-vírus vagy a madárinfluenza-vírusok megjelenése mögött meghúzódó okok és körülmények bemutatásával személtette.

A Covid-19-járvány orvosi szempontból sikeres kezeléséhez nagyban hozzájárult, hogy a SARS-szerű vírusok alapvető tulajdonságait csaknem húsz éve ismerjük. Becslések szerint azonban 1,7 millió olyan vírus lehet, amelyről semmit sem tudunk. Ellenük biztosan nem készül tíz hónap alatt vakcina…

Amit tehetünk:

ha küzdünk a klímaváltozás ellen, küzdünk a járványok ellen is

– zárta előadását a virológus.

Földvári Gábor biológus, tovább fűzve Kemenesi záró gondolatát, a globális klímaváltozás jelentőségét elemezte a kórokozók szempontjából. Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa is beszédes adatokkal kezdte az előadását: 2 millió éve nem volt olyan magas a légkör szén-dioxid-koncentrációja, mint most, a tengerszint emelkedése 3000 éves rekordot döntöget, a sarki jégborítottság pedig soha nem volt ilyen alacsony az utóbbi 1000 évben.

A klímaváltozás mellett a természetpusztítás és a biodiverzitás csökkenésének szerepét hangsúlyozta a környezet erőteljes megváltozásában, így a kórokozók terjedésében is. Megtudhattuk, hogy a korábbi evolúciós paradigmával ellentétben a kórokozók, paraziták igenis képesek alkalmazkodni a változó környezethez, új helyeken új gazdaszervezetekre találnak.

Az előadó hosszan elemezte, hogyan járul hozzá a járványok terjedéséhez önmagában a városias életforma, valamint a délkelet-ázsiai vadhúsfogyasztás és -kereskedelem.

Előadása második felében konkrét példákkal mutatta be, mit tehetnek a kutatók, és mit tehetünk mi, hétköznapi emberek a következő járványok megelőzésében akár tudatosabb életmód választásával, akár úgy, hogy kutatási projektekben való részvételünkkel támogatjuk a kutatók munkáját.

Az előadások itt érhetők el:

Nyitókép: Lanszki Zsófia/PTE
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018