UV- és infravörös fényimpulzusokat ad ki ez a lézerrendszer, amit csak laboratóriumokban lehet látni. Már a látogatókat is beengedik a szegedi szuperlézer-központba, legalábbis abba a látogatói térbe, amely most nyílt.

„Fő célunk az volt, hogy olyan eszközöket állítsunk ki, amellyel a gyakorlatban ki lehet próbálni dolgokat, de azért nem elszakadni a huszonegyedik század adta lehetőségektől sem. Digitális eszközeink is vannak” – mondta a hirado.hu-nak Horváth Vera, az Interaktív Látogatói Tér vezetője.

A megnyitón a 2018-ban Nobel-díjjal kitüntetett francia kutató, Gérard Mourou úgy fogalmazott: a fizika a jövőben rendkívül fontos szerepet tölt majd be az emberek életében. Szerinte a világjárvány után egy sokkal nagyobb probléma jön majd, ami nem más, mint a klímaváltozás. A kutató szerint tiszta és biztonságos atomenergiára van szükség, amelynek megteremtését segítheti a szegedi kutatóintézetben alkalmazott technológia.

Az ELI–ALPS 2017-ben nyitott meg, miután évekkel korábban Magyarország elnyerte az építés jogát többek között Nagy-Britannia és Franciaország elől. A tudományos nagyberuházást a magyar kormány 37 millió euróval támogatta, mára a világ első tíz fizikai kutatóintézete közé tartozik.

A műszaki fejlesztések jelenleg is folynak. Ezzel párhuzamosan azonban az épületben – a meglévő műszerpark segítségével – gőzerővel folynak a kutatások, amelyek a rákgyógyításban és a környezetvédelem területén is óriási változást hozhatnak.

A tervezett öt speciális lézerből eddig hármat szereltek be a szegedi kutatóközpontban. Az ELI teljeskörű felszerelése, a kutatási infrastruktúra kiépítése 2023-ra fejeződhet be.