Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Légifelvétel a Cumbre Vieja tűzhányó lávafolyamáról a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma nevű szigetén 2021. szeptember 23-án. A földrengések, lávafolyamok, mérgező gázok, vulkáni hamu és savas eső veszélye miatt a sziget lakói közül már több mint hatezer embert kimenekítettek otthonából.  A vulkánkatasztrófák elleni kanári-szigeteki projekt vezetője szerint várhatóan a lávafolyam rövidesen eléri az Atlanti-óceánt. Az 1000 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletű láva és a víz találkozása robbanásokat okozhat, és mérgező gázfelhők keletkezhetnek.
Nyitókép: Emilio Morenatti

Egy álhír miatt fortyog az Országos Meteorológiai Szolgálat

Keményen is fogalmaz: "a hülyeség gyorsabban terjed, mint a fény".

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szükségesnek érzett reagálni egy "otromba rémhírre", amely szerint a nyilvánosság eltitkolja, hogy a La Palma-i vulkánkitörés mérgező kén-dioxidot hord Európába - így szerdán Magyarországra is -, az embereknek pedig emiatt be kell zárkózniuk.

Az OMSZ szerint "a rémhírből pár információ kimaradt", ezek az alábbiak:

  • a kén-dioxid értéke az egész légoszlopból származik, azért látszik a térképeken annyira színesnek
  • a kén-dioxid a magas légrétegekben jelen van, az alacsonyakban nincs
  • a felszínen nincs mit érzékelni belőle.

A szolgálat egyúttal hasznos, tudományos linkeket is közzétett, ahol lehet tájékozódni az ügyben. A teljes posztot is megmutatjuk:

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×