Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Világűr, 2018. szeptember 26.A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő német Alexander Gerst űrhajós Flickr-oldala által 2018. szeptember 26-án közreadott kép a Trami névre keresztelt szupertájfunról szeptember 25-én. Az ötös erősségű trópusi ciklon várhatóan szeptember 30-án éri el Japán és Tajvan térségét. (MTI/EPA/ESA/NASA/Alexander Gerst)
Nyitókép: MTI/EPA/ESA/NASA/Alexander Gerst

Meglepő, hogy mit küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

Fontos kutatásokat modellezhetnek a tintahalak.

Tintahalbébiket küld az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amelyeknek fontos szerepe lesz az űrutazás hatásainak vizsgálatában - számolt be róla.

Az amerikai űrkutatási hivatal több mint száz apró tintahalat és ötezer mikroszkopikus állatot indít útnak magyar idő szerint az esti órákban az űrállomásra. Az élőlények és a kutatáshoz szükséges eszközök a Space X Falcon 9 rakétájával érnek célba. A kísérletekkel az űrutazás hatásait akarják vizsgálni az űrállomáson.

A 128 tintahalbébit azért választották a kísérlethez, mert a tintahalak immunrendszere hasonló az emberéhez.

A NASA szerint a kísérlet segíthet olyan védelmi intézkedések kidolgozásában, amelyek biztosíthatják, hogy az űrhajósok a hosszú űrmissziók során egészségesek maradjanak.

"Az állatok és az emberek is a mikrobákra támaszkodnak az egészséges emésztőrendszer és immunrendszer fenntartása érdekében. Nem teljesen értjük, hogy az űrrepülés hogyan változtatja meg ezeket a jótékony kölcsönhatásokat" - mondta Jamie Foster, a kísérlet vezető kutatója. Mint hozzátette: a tintahalakkal ezeket az egészséggel kapcsolatos fontos kutatásokat modellezhetik.

A tintahalakat a Földre való visszatérésük előtt lefagyasztják majd.

Az űrállomásra küldött 5000 mikroszkopikus medveállatka jól viseli a szélsőséges körülményeket. Ez teszi őket tökéletesen alkalmassá annak tanulmányozására, hogy az élet hogyan reagál és alkalmazkodik egy ilyen extrém környezethez. A kutatók reményei szerint ezek az információk felhasználhatók az embereket az űrben érő stresszfaktorok megértéséhez.

"Az egyik dolog, amire nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy hogyan élnek és szaporodnak a medveállatkák ebben a környezetben, megtudhatunk-e valamit az általuk alkalmazott trükkökről, és azokat fel tudjuk-e használni az űrhajósok védelmére" - magyarázta Thomas Boothby, a kísérlet vezető kutatója. A tervezett kísérletek között szerepel annak vizsgálata is, hogy a robotkarok virtuális valóság segítségével távolról is működtethetők-e, valamint a környezeti hatásokat jobban tűrő gyapot előállításának tanulmányozása.

Címlapról ajánljuk
Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Az Európai Unió országaiban átlagosan a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyre, a magyar szám 4,7, ezért is örvendetes, hogy évről évre 500 milliárd forinttal többet fordítana egészségügyre a Tisza-kormány – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×