Európában az első, a világon pedig a harmadik lakosságarányosan Magyarország a szájüregi daganatok gyakoriságágát tekintve: hazánkban évente mintegy 1500-an halnak meg a betegség következtében, melynek hátterében a dohányzáson és az alkoholizmuson túl a HPV is állhat.

Ami a részleteket illeti, az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú megbetegedései a szájüregi daganatok, amelyeknek száma valamelyest csökkenő tendenciát mutat: míg 2005-ben 3400, 2018-ban 3200 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy

az évenkénti körülbelül 1500 halálos áldozat több mint a duplája a közlekedési balesetben elhunytak számának

– ismertette Mensch Károly, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Orális Diagnosztikai Tanszékének egyetemi tanársegédje.

A szájüregi daganatos megbetegedések száma nem mérséklődik olyan ütemben, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás – mondja a szakorvos, aminek oka a human papilloma vírus (HPV). Mind a férfiaknál, mind a nőknél már 40 éves kor előtt is előfordul a betegség, amit a megváltozott szexuális szokások, például az

orális szex elterjedése

okoz. Ezért is különösen fontos hogy a fiúknál is bevezetik a HPV elleni védőoltást, ami nem várt pozitív hozadékkal járhat a szájüregi daganatok területén. A sokáig fennálló rekedtség, nyelési nehézség, vér felköhögése, illetve az elhúzódó nyaki duzzanat mind HPV okozta szájüregi daganatra figyelmeztető jel lehet. A szájüregben lévő, hetekig vérző apró seb is gyanúra adhat okot.

A legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes, és minden új páciensnél, illetve az évenkénti vizsgálatok esetén is elvégzi a szakember. Hagyományos fogorvosi vizsgálatnál mindig ellenőrzik az ajkakat, a szájüreg és szájgarat nyálkahártyáját. A szűrés miatt azoknak is érdemes évente elmenniük fogorvoshoz, akiknek már nincs saját foguk és protézist hordanak. A daganat ugyanis nem a fogakat, hanem a nyálkahártyát támadja meg. A rákos elburjánzás a csontban, az erekben, valamint a nyaki nyirokcsomóban is feltűnhet. Áttét esetén az ötéves túlélés esélye 25-40 százalék, míg a kis kiterjedésű, áttét nélküli daganatoknál 75-80 százalék. Éppen ezért egyetlen év is nagy jelentőséggel bír a szájüregi daganatok felismerésekor – hívja fel a figyelmet dr. Mensch Károly.

Ha a betegség csak a szájüreget érinti, akkor előrehaladottabb állapot esetén különleges fogpótlással vagy nyelvműtétekkel a beszéd és az étkezés minősége is javítható. Azonban

ha a csontban is megjelenik a daganat, akkor az állkapocs akár jelentős részét is le kell operálni a gyógyulás reményében.

Az előrehaladott állapotokat csak csonkolással járó műtétekkel lehet orvosolni, ilyenkor a túlélőknél még arcpótlás esetén is életminőségromlással jár a kezelés, amelyet pszichésen nagyon kevesen tudnak feldolgozni – emelte ki a szakorvos, aki éppen ezért hangsúlyozta a szájüregi szűrés jelentőségét.

A szakember hozzátette: a szájüregi daganatokkal kapcsolatban az az egyik legnagyobb probléma, hogy a rizikócsoportba tartozó betegek zöme az orvoshoz nem járó, 60 év feletti, rosszabb szociális helyzetben lévő, dohányzó és alkoholt fogyasztó férfiak közül kerül ki. Mensch Károly azonban arra is kitért, hogy egyre több fiatalabb, káros szenvedélyektől mentes jó szociális helyzetű és szájhigiéniájú betegnél is előfordul a szájüregi daganat, az ő esetükben a HPV-fertőzés a vezető kóroki tényező.