Anonim felhasználós mobil-cellainformációk alapján készültek ábrák arról, hogy hogyan változott a magyarok mozgása a járvány kibontakozása óta.
Múlt héten az elemzést be is mutatták "A járványmatematikai és egyéb kutatások szerepe a koronavírussal szembeni védekezésben" című online konferencián, amiről most a Portfolio közöl összeállítást.
Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója adathasznosítási tevékenységgel segíti az ITM járványügyi munkáját, erről beszélt a konferencián hosszabban, kifejezetten arra koncentrálva, hogy váltak be a kijárást korlátozó intézkedések.
Mérésük szerint 0,74 százalékra csökkent a mozgás társadalmi szinten és 1,17-szeresére nőtt az otthonmaradás indexe.
A mozgási adatokról leolvasható az iskolabezárás hatása, a kijárási korlátozások előtti bevásárlási láz, a márciusi felvásárlási láz, a nagypéntek előtti bolti roham és a húsvét alatti járkálás.
A fővárosban - mint rámutatott -
a mozgási index lefeleződött, az otthonmaradás harmadával nőtt.
A balatoni népsűrűségre is ránézett a kutatás, március 16. és április 8. közötti adatokat vizsgáltak, és azt találták, hogy
kiugróan növekedett a balatoni embermennyiség,
ezért jogosnak nevezte az önkormányzati bővített jogköröket is a kijárási korlátozások szigorítására.