Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Nyitókép: Pxhere

Meglepő siker: több száz kiló zöldséget termelt az űrközpont

Csaknem három mázsa - talaj, napfény és növényvédőszerek nélkül termelt - zöldséget takarítottak be a Német Űrközpont (DLR) antarktiszi növényházában tavaly, a kísérleti program első évében.

Az első növényeket februárban ültette Paul Zabel kutató, aki az év végéig

  • 115 kiló salátát,
  • 67 kiló uborkát,
  • 46 kiló paradicsomot,
  • 19 kiló karalábét,
  • 15 kiló zöldfűszert és
  • 8 kiló hónapos retket

szüretelt. Mint a DLR brémai központjában, az Antarktiszról hazatérve elmondta, őt magát is meglepte a termés nagysága, bár az eper- és a paprikatermesztéssel nem igazán boldogult.

A sarkvidéki növényházat egy konténerben alakították ki, amelyben 13 négyzetméteren talaj, napfény és növényvédőszerek használata nélkül kezdtek termeszteni zöldséget és gyümölcsöt. Néhány percenként számítógép által irányított módon tápanyagoldattal permetezték a gyökereket, a levegőt és a vizet pedig újrahasznosítják az EDEN-ISS elnevezésű kutatási projektben.

Az Alfred Wegener Intézethez tartozó Neumayer III. antarktiszi kutatóállomás közelében lévő konténer nemcsak az ott dolgozó legénység étrendjét hivatott gazdagítani, hanem fontos ismereteket szolgáltat arról is, hogyan lehet ellátni friss zöldséggel és gyümölccsel a Holdra és az esetleg a Marsra tartó missziók legénységét. A kísérletből a Neumayer III. sarkkutatói is profitálnak, mert így rendszeresen kerülhet a tányérjukra friss zöldség. Az antarktiszi télben el vannak zárva a külvilágtól és hónapokon át kell a tartalékokból élniük.

Paul Zabel több mint 300 növény- és mikrobamintát vitt haza, ezeket az elkövetkező hónapokban alaposan kiértékelik. A kutatók egyebek közt arra kíváncsiak, javítja-e a friss zöldségféle a külvilágtól elzárt legénység kedélyállapotát. Zabel azt mondta, hogy neki nagyon ízlettek a helyben termelt zöldségek, de ez természetes azok esetében, akiknek számára ez jelenti az egyetlen friss élelmiszert. Viszont dicsérték a konténerben előállított növényeket azok a frissen érkezett kutatók is, akik még nem voltak kiéhezve a friss zöldségre.

Paul Zabel szerint még 10-20 év is eltarthat, amíg az űrben is működő üvegházat fejlesztenek ki,

ezért az antarktiszi német kutatóállomáson folytatják a kísérleteket. Még ezen a héten egy csapat utazik a Neumayer III-ra, hogy feljavítsa a melegházat és új növényeket vessen. Az elvetett magok májusig alvó állapotban maradnak, akkor majd a brémai irányítóközpontból egy gombnyomással indítják meg a kicsíráztatásukat, nedvességgel és mesterséges fénnyel való ellátásukat. A sarkkutatóknak majd csak a termés leszüretelése és egy újabb vetés céljából kell felkeresniük a növényházat.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×