eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Egy lelet, ami felboríthatja az emberi evolúció elméletét

Egy lelet, ami felboríthatja az emberi evolúció elméletét

Egy Kínában talált 260 000 éves koponya vizsgálata hozott teljesen váratlan eredményt.

A dali ember koponyájaként ismert lelet vizsgálatának legújabb eredményeiből egyes tudósok arra következtetnek, hogy a távol-keleti országban fellelt fosszília rendkívül hasonlít a legrégebbi ismert marokkói Homo sapiens maradványokra. A csontfosszíliák nagyjából 10 000 kilométer távolságra vannak egymástól - írta az Origo a Daily Mail és a New Scientist cikke alapján.

A "régi" elmélet szerint a mai emberek elődei Afrikában jelentek meg és onnan terjedtek el 120 000 évvel ezelőtt. A génjeink nagy részét a korai afrikai emberek adták, leszámítva azokat, amiket a Neander-völgyiektől "szedtünk össze".

A most közzétett kutatás szerint viszont inkább arról lehet szó, hogy őseink kis csoportokban, több mint 200 000 évvel ezelőtt Eurázsiába vándoroltak, egyes modern emberre jellemző tulajdonságok pedig Ázsia keleti régiójában fejlődhettek ki. Innen az ázsiai populációk egy része visszatérhetett Afrikába, ahol keveredhetett a helyi közösségekkel. Ezek a kevert embercsoportok végül kiáramlottak a kontinensről, és benépesítették az egész világot.

A 260 000 éves dali koponyát a kínai Senhszi tartományban fedeztek fel még 1978-ban. Egy évvel később tanulmányozták először, és arra jutottak, hogy a Homo erectushoz tartozhat - e faj jelent meg Afrikában és jutott el Ázsia és Európa területeire.

Egy lelet, ami felboríthatja az emberi evolúció elméletét

A legrégebbi Homo sapiens maradvány

A Texasi A&M Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia közös kutatása azonban azt állítja, hogy a dali koponya számos tulajdonságában megegyezik azokkal a Homo sapienshez tartozó maradványokkal, amiket Marokkóban találtak. Ez meglepte a kutatókat, előzetesen nem erre számítottak. 

A marokkói csonttöredékeket egy nemzetközi kutatócsoport tárta fel még júniusban. A lelet kora elérte a 300 000 évet. A 22 megkövesedett fosszília között voltak koponyák, állkapocscsontok és fogak, amelyek legalább öt embertől származnak. Különösen a koponyatöredékeket vizsgálták meg nagyon aprólékosan.

A friss, várhatóan nagy vitákat kiváltó kutatás egyik szakembere, Sheela Athreya szerint szerint a génáramlás többirányú lehetett, ezért a mai európaiak vagy afrikaiak bizonyos vonásai ázsiai eredetűek.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×