18 °C
Egy nemzetközi együttműködés eredményeképpen 18 ország 400 kutatója mutatta be a Science című tudományos lapban azt az térképet, amely megmutatja, honnan érkeznek a nagyon nagy energiájú részecskék.
"A felfedezés segít megérteni, hogyan alakult ki univerzumunk, a Tejútrendszer és más galaxisok" - mondta Karl-Heinz Kampert szóvivő, a németországi Wuppertali Egyetem munkatársa.
Veszélyes
Az élőlények számára kifejezetten veszélyes, rákkeltő hatása van a kozmikus sugaraknak, főleg a töltött részecskék és a gammasugarak miatt. Legnagyobb kárt a nagy energiájú sugarak okozzák - írja a Wikipédia.
A kozmikus sugárzásnak való kitettségük miatt fennállhat a hosszú távú agykárosodás, de akár még a demencia kialakulásának veszélye is a Marsra utazó űrhajósoknál.
A kozmikus sugárzás a Földön kívülről származó nagyenergiájú részecskékből áll. Előfordul benne elektron, proton, gamma-sugárzás és rengetegféle atommag. Minden galaxis az atommagok rá jellemző elegyét küldi ki az űrbe sugarak formájában.
A kutatók képesek megállapítani a sugárzás összetételét és
azonosítani a galaxisokat speciális kozmikus "ujjlenyomatuk" alapján.
A Föld naprendszerének közepén lévő Nap alacsony energiájú kozmikus sugarakat, napszelet bocsát ki.
Mivel elektromosan töltöttek, az alacsony energiájú részecskéket eltereli a mágneses mező, ahogy áthaladnak az űrön. Emiatt a kutatók nehezen állapítják meg eredetüket, mivel a részecskék egyenletesen szétterjedve érkeznek a Földre, hasonlóan ahhoz, ahogyan a fény áthalad a ködön.
A nagyon magas energiájú részecskéket nem olyan könnyű elterelni haladási útvonalukról, emiatt könnyebb megállapítani eredetüket.
Sajnos nagyon ritkák: évszázadonként, focipálya méretű területenként egyetlen részecske érkezik a Földre.
Az Argentínában lévő Pierre Auger Csillagvizsgáló biztosította az adatokat a kutatáshoz. Ez az obszervatórium elég nagy ahhoz, hogy elegendő információt gyűjtsön arról, mely irányból érkeztek a részecskék.
A tízéves kutatási periódusban az obszervatórium 30 ezer ultramagas energiájú részecskét regisztrált.
A csillagvizsgálót 1600 részecskedetektor-állomás alkotja, melyek egy több mint 3000 négyzetkilométeres területen helyezkednek el.
Minden állomás fel van szerelve egy 12 tonnányi vizet tartalmazó tankkal és egy detektorral, amely képes észlelni, ha egy nagyon magas energiájú részecske áthalad a vízen. Egy GPS-adóvevő pedig megállapítja a részecske érkezésének irányát.
Ugyanakkor, bár sikerült megállapítani a magas energiájú részecskék érkezésének irányát, pontos forrásuk egyelőre felfedezetlen.
