Az ENSZ szakosított szervének adatai szerint 2015-ben nagyjából 322 millió ember küzdött depressziós betegséggel a világon. Ez 18,4 százalékos növekedést jelent egy évtized alatt, ami az emberek növekvő élettartamával van összefüggésben.

A depresszió okozta fásultságból és kimerültségből fakadó munkaképesség-csökkenés éves szinten több mint ezer milliárd dolláros globális gazdasági veszteséget jelent.

A depresszió a legfőbb oka a munkaképtelenségnek ma a világban - húzta alá Dan Chisholm, a WHO mentális egészséggel és a pszichoaktív szerek használatának hatásaival foglalkozó részlegének munkatársa, hozzátéve, hogy a betegség 1,5-ször gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.

A jelentés szerint a depresszióval küzdőkön túl további 250 millió ember szenved szorongásos betegségektől, köztük fóbiáktól, pánikrohamoktól, kényszerbetegségtől és poszttraumás stressz-szindrómától.

Az említett mentális állapotoktól szenvedők csaknem 80 százaléka él alacsony- és közepes jövedelmű országokban, ami ellent mond annak a nézetnek, hogy ezek a gazdagok betegségei.

Három csoport érzékeny különösen a depresszióra: a fiatalok, a várandós, vagy nemrég szült nők és az idősek. Chisholm szerint a mai fiatalokra olyan nyomás nehezedik, amely talán még egyetlen korábbi nemzedékre sem.

"Egy másik csoport a várandós vagy nemrég szült nők. A depresszió rendkívül gyakori ebben az időszakban, és az érintettek nagyjából 15 százalékánál nem csupán enyhe, hanem diagnosztizálható depresszió jelentkezik" - magyarázta a szakember.

Hozzátette: "amikor abbahagyjuk a munkát, vagy elveszítjük a társunkat, törékenyebbé válunk, sebezhetőbbé a testi betegségekkel szemben és a depresszióhoz hasonló állapotok is gyakoribbá válnak".

Chisholm szerint évente nagyjából 800 ezren vetnek véget önkezűleg az életüknek. "A magas jövedelmű országokban a férfiak, míg az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a nők körében gyakoribb az öngyilkosság" - fejtette ki a szakember.