Mi a Nemzeti Agykutatási Program?

Általánosságban a hazai agykutatásnak, és ezen keresztül az idegrendszeri betegségekkel való foglalkozásnak elég nagy hagyománya van Magyarországon. Ezt felismerve indította be a kormány ezt a programot, annak a céljával, hogy külön támogassa a tudományon belül az agykutatást. Ugye biztos emlékeznek rá, hogy az első agydíjat 2011-ben három magyar agykutató kapta, köztük Freund Tamás Magyarországon, valamint a külföldön dolgozó, de gyakran hazajáró Somogyi Péter és Buzsáki György. Az egész agykutatási program alapvetően egy fedél alá akar hozni mindent az alapkutatásoktól kezdve egészen a direkt, közvetlen klinikai kutatásokig, tehát az agy idegsejtjének a kutatásaitól a pszichiátriai betegségeknek a gyógyításáig. Olyan kutatásokat és kutatókat finanszíroznak, akiknek vannak nemzetközi publikációik, és követelmény, hogy a munkából tudományos közlemény is legyen egy rangos nemzetközi folyóiratban. A másik haszna pedig az, hogy az idegrendszeri betegségek gyógyítására közvetlenül is tudjunk hatni. Sok ilyen betegségben a magyar lakosság dobogós helyen van.

Milyen idegrendszeri betegségeket tudnak vagy tudnának a jövőben gyógyítani ezekkel a kutatásokkal?

Kutatás zajlik az autizmus, a skizofrénia, az idegrendszeri betegségek, mint az epilepszia, a Parkinson-kór területén. Foglalkozunk a különböző viselkedési addikciókkal, azon belül is az internetaddikcióval.

Létezik ez a fogalom, hogy valaki internetfüggő?

Igen, bár először viccnek szánták. Egy amerikai pszichiáter professzor meg akarta viccelni a munkatársait 1995-ben, hogy nyilván, mivel mindenből függőséget csinálnak, akkor biztos lesz az internetről is függőség, és viccként megjelentette. Erre a viccre jött négyszáz embertől válasz, hogy igen, internetfüggő vagyok, és teljesítem a kritériumokat, amit a neves amerikai professzor fölállított, holott ő az egészet viccnek szánta. Azt hitte, hogy ezek is viccek, és azt mondta, hogy keressenek maguknak egy online csoportfoglalkozást. Ez önmagában vicces, hogy az internetfüggőket internetcsoportok irányába kívánta terelni. De aztán alig egy fél évvel később kiderült, hogy valóban létezik ez a függőség. 1995-ben, az internet kezdetekor kiderült, hogy nagyon sokan vannak az ilyen függők. Mára azt lehet mondani, hogy különösen a serdülőkorban, fiatalkorban körülbelül 10 százalékban fordul elő az internetfüggőség.

A mi kutatásaink elsősorban arra irányultak, hogy az agynak előfordulnak-e olyan szerkezeti változásai, amelyek hasonlóak például a kokainfüggőséghez, amely esetben megfigyelték az agy jutalmazó központjának szerkezeti változását. Mi is arra jutottunk, hogy igen, ez megtalálható az internetfüggőknél is. Ez nem azt jelenti, hogy a két dolog azonosan súlyos betegség lenne, de az, hogy az egyik a másiknak a kistestvére, azt valószínűsítjük.

Ki számít internetfüggőnek?

Egy hat kritériumból álló rendszer alapján próbálják őket diagnosztizálni. Igazából az az internetfüggő, aki saját magát is rosszul érzi, hogy annyit kell foglalkozni az internettel. Aki abba akarja hagyni az internetezést, de nem tudja. Akinek a környezete is látja, hogy probléma van, aki megéli ennek a negatív hatásait, és ténylegesen is probléma számára az, hogy túl sokat foglalkozik az internettel, és emiatt a mindennapi világát el kell hanyagolnia. Az számít internetfüggőnek, aki úgy érzi, nem tudja kontrollálni azt, hogy neki az internet előtt kell valamilyen tevékenységet folytatni.

Ez ugyanolyan, mint például a játékfüggőség?

Bizonyos tekintetben igen, de bizonyos tekintetben nem, hiszen nem szórja el a pénzét játékra. Ott vannak azonban az internetes játékok, ahol minimális az anyagi befektetés, tehát az internet-játékfüggőség az internetfüggőségnek az egyik része.

Le lehet szokni az internetről?

Le, egyrészt megfelelő pszichológiai módszerekkel. Létezik leszoktatási program. Részben Magyarországon is működik, de igazából nem szervezetten. Azt szeretnénk, hogy hosszú távon következménye legyen a kutatásainknak, abból rendszert csináljanak, és ne mindenkinek saját magának kelljen megkeresnie azt a pszichológiai segítséget, amely megpróbálja arra irányítani a függőket, hogy kevesebb internetet használjanak, illetve ne olyan programokat használjanak, amelyektől függőkké válnak. Ez nem olyan, mint az alkohol vagy a morfium, hogy abba kell hagyni, hiszen nem tudunk internet nélkül élni, azon alapul az egész társadalmunk. Vannak ugyanakkor olyan játékok, amelyek függővé tehetik az embert, de pszichoterápiás megközelítés használatával ezekről le lehet szokni. Ugyanígy létezik Facebook-függőség is, és ott is meg lehet csinálni azokat a megszorításokat, amelyekkel a végén saját magát tudja kontrollálni a beteg, hogy ne legyen függő. Vannak egyenesen olyan programok is, amelyek bizonyos időben megszakítják az internetezést, mintegy „internetdetoxikálóként” működnek.

Szenvedélybetegeknél fennáll a veszélye annak, hogy másba, egy új szenvedélybe menekülnek. Igaz lehet ez az internetfüggőség esetén is?

Abszolút igaz. Az internetfüggőség sem véletlen alakul ki. Általában egy olyan személyiség vagy akár egy olyan pszichológiai probléma van a háttérben, amely miatt az ember az internetfüggőségbe menekülhet. Ha ennek a feltárása és kezelése nem történik meg, akkor hiába szüntetjük meg az internetfüggőséget, visszaeshet, vagy akár még egy súlyos szerre is rászokhat a beteg.

A mai fiatalok gyakorlatilag abba születnek bele, hogy az okostelefonjukon is internetezhetnek. Romlani fog a függők 10 százalékos aránya?

Ahol még inkább rá vannak szoktatva a fiatalok, mondjuk Dél-Koreában, ott 15 százalék az arányuk, tehát valószínűleg nem fog romlani, csak minimálisan. Ez a 10-15 százalék is nagy arány ahhoz, hogy ezt kezelni kelljen. Ez egy olyan korosztályt érint, és pont a munka előtt álló fiatal korosztályt, amelynek ráadásul nem okoz visszafordíthatatlan károsodást maga a függőség, tehát még sokat lehetne segíteni az állapotukon, teljesen vissza lehet téríteni a normál kerékvágásba.

Akin észreveszik a barátok, rokonok, vagy aki önmagán észreveszi azt, hogy internetfüggő, kihez fordulhat?

A barátoknak, rokonoknak ezt először meg kell beszélniük magával az érintettel. Ha az illető is belátja, hogy orvosi segítségre van szüksége, akkor ez pszichológiai segítséget jelent. Magyarországon pszichiáter tudja eldönteni, hogy van-e olyan alapbetegség, amelyet egyébként is kezelni kellene, például figyelemzavaros betegség, depresszió, vagy pedig ez kevésbé súlyos, és csak magát az internetfüggőséget kell kezelni különböző viselkedésterápiai módszerekkel, amelyek által az illető vissza tudja nyerni a kontrollt az internetezés fölött.

A Magyar Tudományos Akadémián egy hónapig előadássorozat zajlik a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A Nemzeti Agykutatási Programról csütörtökön előadást tartanak. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További részleteket itt olvashat.