A tudósok szerint a Victoria államban lévő, Wurdi Yuang nevet viselő kőépítmény akár 11 ezer éves is lehet, tehát régebbi, mint az Angliában lévő prehisztorikus Stonehenge vagy a gízai Nagy Piramisok.

Duane Hamacher, a melbourne-i Monash Egyetem ősi csillagászattal foglalkozó szakértője elmondta: az első ausztráloknak összetett ismereteik voltak a Naprendszerről, és a különleges helyszín eloszlathatja azt a vélekedést, hogy a bennszülöttek nomád, gyűjtögető-vadászó nép voltak.

"Nagyon jól értették a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok egy éven belül megfigyelhető és hosszabb időszakokra jellemző mozgását" - mondta Hamacher az ABC ausztrál televízióban.

A helyszín felügyeletével megbízott Reg Abrahams szerint lehetséges az is, hogy ezen a helyen használtak a világon elsőként bizonyos mezőgazdasági technikákat, például teraszos földművelést.

A mezőgazdasági termelés bizonyítékai több tízezer évre nyúlnak vissza, tehát jóval korábbra annál, mint amit az antropológusok az eddigi legrégebbieknek hittek. Az általános vélekedés szerint ugyanis a mezőgazdaság bölcsője 6000 éve Mezopotámiában volt - fejtette ki Abrahams.

A szakértő szerint a vélhetően a Nap mozgását feltérképező, kövekkel kirakott csillagvizsgáló körül egykor egy falu és farmok helyezkedtek el.

"Ha kialakítasz egy kőépítményt, amely jelzi az évszakok változását, a napfordulókat és a napéjegyenlőségeket, akkor úgy logikus, hogy legalább az év nagy részében azon a bizonyos helyen tartózkodsz" - mondta Abrahams.