A neandervölgyi ember körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, ahová a modern ember mintegy 50 ezer éve érkezett Afrikából. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a mintegy 28 ezer éve kihalt neandervölgyi ember DNS-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi genomban, mivel több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj. Azt is megállapították, hogy a modern ember genomjának nagy területein egyáltalán nincs neandervölgyi DNS, más régiókban azonban sokkal több, mint korábban vélték. A korábbi tanulmányokban azonban neandervölgyi nő fosszíliáiból származó DNS-t elemeztek a szakemberek - közölte Fernando Mendez, az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Míg a nők örökítőanyagában két X-kromoszóma szerepel, a férfiakéban egy X- és egy Y-kromoszóma. Az Y-kromoszóma így kizárólag apáról fiúra öröklődik. A Stanfordi Egyetem szakemberei egy több mint 49 ezer évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt férfi Y- kromoszómáját vizsgáltak, és megállapították, hogy más génektől eltérően a neandervölgyi férfi Y kromoszómájának génjei nem öröklődtek a modern emberben.

A szakemberek szerint valószínűleg genetikai összeférhetetlenség az oka annak, hogy a neandervölgyi ember kromoszómájának DNS-ét nem lehet kimutatni a modern emberben. A genetikai összeférhetetlenség miatt a neandervölgyi és a korai ember közötti szaporodás kevésbé lehetett eredményes, mint a két csoporton belüli - mondta Sergi Castellano, a lipcsei Max Planck Intézet antropológusa, a tanulmány társszerzője.

A vizsgálatok szerint az Y-kromoszóma bizonyos örökítőanyagai akadályozták meg a sikeres szaporodást. A modern emberhez tartozó nők immunrendszere valószínűleg védekezett a neandervölgyi génekkel rendelkező hím magzatok ellen. A szakértő szerint vetéléseket, kevésbé életképes vagy kevésbé termékeny férfi utódokat eredményezhetett a neandervölgyiek és a Homo sapiensek násza. Castellano ugyanakkor kiemelte, hogy a területen további kiterjedt kutatásra van szükség.