Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

A brit Andrew J. Wiles kapta az idei Abel-díjat

Egy több évszázados matematikai sejtés, a Fermat-tétel bizonyításáért Sir Andrew J. Wiles brit matematikusnak ítélték oda a tudományág Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat kedden Koppenhágában.

A Norvég Tudományos és Irodalmi Akadémia indoklása szerint a 62 éves tudósnak a matematikatörténet "leghíresebb és legrégibb problémáját sikerült megoldania" 1994-ben. Az elmélet bizonyításán tudósok generációi évszázadok óta törték a fejüket, azóta, hogy Pierre de Fermat francia matematikus azt elsőként 1637-ben megfogalmazta.

A híres Fermat-tétel szerint lehetetlen egy egész szám másodiknál nagyobb hatványát két ugyanolyan hatvány összegeként felírni, azaz a Pitagorasz-tételt nem lehet kiterjeszteni. Wiles több száz oldalas értekezésben bizonyította e teorémát, amely a populáris kultúrának is része lett, utaltak rá a Star Trek-sorozatban és A Simpson családban, sőt a közelmúlt egyik nagy könyvsikere, a Millennium-trilógia női főszereplője is szabadidejében a bizonyításon töri fejét.

A 6 millió koronával (196 millió forint) járó díjat, amelyet 2002-ben alapított a norvég parlament Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére, május 24-én adják át Oslóban.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik
paks

Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik

Szombat megkezdődött a két nyolcvanméteres bárka – amelyeket egy-egy 5 tonnás horgonnyal rögzítettek – elsüllyesztése Paksnál a dunai vízszint emelése érdekében. Közben honvédségi helikpoterek betonkockákat emelnek a vízbe. Magyar Péter miniszterelnök, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást a művelet részleteiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Európa még éretlen egy valódi atomreneszánszhoz

Európa még éretlen egy valódi atomreneszánszhoz

Európa ismét az atomenergia felé fordul, a politikai szándéknál azonban jóval többre lesz szükség egy esetleges nukleáris reneszánszhoz. A működő reaktorok olcsón és kiszámíthatóan termelhetnek, az új beruházásokat viszont hosszú építkezések és rendszeresen megugró költségek terhelik. Az atom jövőjét így az döntheti el, hogy az EU képes-e újjáépíteni az elmúlt évtizedekben megkopott szakértelmet és beszállítói hátteret, illetve megtalálni a helyét a megújuló energiaforrásokra épülő rendszerben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×