A hatalmas távolság miatt a GN-z11 katalógusjelű, csupán egészen halványan észlelhető csillagrendszert a Hubble a világegyetem keletkezése után 400 millió évvel mutatott formájában észlelte. A galaxis becsült távolságának hibahatára plusz vagy mínusz ötmillió fényév.

A csillagászok egy más kutatók által vitatott, eddig nem igen alkalmazott technikai megoldást használtak ahhoz, hogy a kozmosz mai technológiájával korábban elérhetetlennek gondolt régmúltjának jelenségeit figyeljék meg. A kutatók eredményeiket az Astrophysical Journal című szaklap friss számában tették közzé.

A kutatócsoport szerint a GN-z11 egészen addig tarthatja a legtávolabbi ismert galaxis rekordját, amíg el nem indítják a jelenleg építés alatt álló James Webb űrteleszkópot a majdnem 26 éve szolgáló Hubble helyett.

A kutatók a Hubble által észlelt fényhullámok segítségével egy elmosott képet is tudtak készíteni a galaxisról, amelyen a határozatlan körvonalú csillagrendszer sötétvörös színben jelenik meg.

A valóságban a galaxis annyira forró volt, hogy a színe világoskék lehetett, de a megtett hatalmas távolság miatt a fény hullámhossza a színspektrum másik végére tolódott el.

A tanulmány egyik szerzője, Gabriel Brammer csillagász szerint a homályos kép egy olyan galaxist takar, ahol a csillagok születése őrült tempóban zajlott, tízszer gyorsabban, mint a Tejútrendszerben.

"Egyre közelebb kerülünk ahhoz az időszakhoz, amiről úgy gondoljuk, hogy ekkor alakulhattak ki az első csillagok, ugyanis nem telt el túl sok idő a GN-z11 galaxis és az ősrobbanás között" - hangsúlyozta a kutató.

A tanulmány egy másik szerzője, Garth Illingworth, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatója elmondta: ha visszamennénk az időben és közelről figyelhetnénk meg a csillagrendszert, akkor "kék, lenyűgöző, rendkívül fényes" fiatal csillagokat látnánk, és mindenfelé a még csak kialakulóban lévő "nagyon rendetlen kinézetű" galaxisokat észlelhetnénk, amelyek nem hasonlítanának a ma ismert nagy fényes spirálokra.

A csillagászok a távolság megbecsüléséhez a vöröseltolódás elnevezésű jelenséget vizsgálják, vagyis azt figyelik meg, mennyi fény alakul át a megtett út alatt kék színűből vörössé. A most felfedezett csillagrendszer esetében a vöröseltolódás értéke 11.1, míg a korábbi rekordtartó galaxis 8.68 értékkel bírt, és az ősrobbanást követően 580 millió éves állapotában sikerült megfigyelni.

Hosszú ideig a kutatók kilences értékű, az ősrobbanás után mintegy 550 millió évvel megfigyelhető galaxis felfedezésért vetélkedtek, azonban a mostani észlelés teljesen felborította az eddigi tudományos versenyt. Pascal Oesch, a Yale Egyetem kutatója, és a tanulmány főszerzője szerint őket is meglepte a felfedezés.