Azonosítani fogják azt is, vajon a hamis információ terjesztésére hozták-e létre a felhasználói a profilt az adott közösségi portálon. Az a cél, hogy a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők és más szervezetek hatékonyabban tudjanak az eseményekre reagálni.

A projekt abból a kutatásból indult, amely a 2011-es londoni zavargások alatti közösségimédia-használatot elemezte. A kutatók Twitter-bejegyzéseket, egészségügyi fórumok hozzászólásait és a Facebookon közzétett, nyilvános kommenteket vizsgálják - tudósított a BBC hírportája az öt egyetem és négy nagyvállalat közreműködésével három éven át folyó munkáról. A kutatás nevét a görög mitológia egy alakjáról, Fámáról, a hírnév és a pletyka istennőjéről kapta (Pheme).

A kutatók négy kategóriába sorolják az internetes pletykákat: spekuláció, például a kamatok emelkedéséről; vita, amilyen többek közt az MMR-oltásról folyt; félretájékoztatás és hamis információ.

A rendszer a forrásokat is osztályozza, hogy hitelességüket felmérje. A kategóriák között híroldalak, újságírók, szakértők, szemtanúk, közszereplők és a közösségi médiában automatikus bejegyzéseket létrehozó robotok is szerepelnek.

A közösségi oldalakon folyó beszélgetések alakulását is vizsgálják, a forrásokat ellenőrzik, hogy megerősítik vagy cáfolják az információt.

Kalina Bontcheva, a kutatás vezetője, a Sheffieldi Egyetem munkatársa elmondta: csak szöveget elemeznek, képeket nem, tehát nem vizsgálják, manipulálták-e a fotókat.

Az első eredmények másfél év múlva esedékesek, a módszert újságírók és egészségügyi szakemberek segítségével fogják tesztelni.