A dokumentum szerint a világ óceánjai soha nem látott ütemben savasodnak, gyorsabban, mint bármikor az elmúlt 300 millió évben. A szakembereket azonban sokkal jobban aggasztja az a kölcsönhatás, amely a savasodás és az óceánokat érintő egyéb, a globális felmelegedésből eredő hatások közt figyelhető meg.

A kutatók mára megállapították, hogy az óceánok 26 százalékkal savasabbá váltak az 1880-as évek óta a vizek megnövekedett széntartalma miatt. Kimutatták, hogy vizük felmelegedett a leggyakrabban használt tüzelőanyagok - szén, olaj, földgáz - égetése során felszabaduló szén-dioxid miatt, illetve megfigyelték, hogy az óceánok bizonyos mélységeiben kevesebb oxigén található a megnövekedett hőmérséklet következtében.

Az egyes környezetkárosító problémák azonban "felerősítik egymást" - húzta alá Ulf Riebesell, a jelentés társszerzője, a németországi Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ biokémikusa. Mint elmondta, a kutatók egyre inkább a "meleg, savas és oxigénhiányos" jelzőket használva beszélnek az óceánok jövőbeli kilátásairól.

Az ENSZ és számos tudományos kutatószervezet által kiadott 26-oldalas jelentés a klímaváltozás óceánokra gyakorolt hatásainak legfrissebb eredményeit veszi számba, egy tavalyi nagyszabású óceántudományi konferenciára támaszkodva. Az Egyesült Államok csendes-óceáni partjainál például az óceán rétegződése nyomán csökken a víz oxigéntartalma, és a legfrissebb tanulmányok szerint ez "80 százalékkal nagyobb mértékű savasodást jelent az eredeti előrejelzésekhez képest" - mutatott rá Richard Feely, a Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Seattle-i laboratóriumának munkatársa, a jelentés társ-szerzője.

A szakemberek rámutattak, hogy a tintahalak például csak bizonyos hőmérsékletű, savasságú és oxigéntartalmú vízben képesek megélni, az ilyen metszési pontok megtalálása - ahol mind a három tényező megfelelő - azonban egyre nehezebb lesz a jövőben. Az óceánok pH-értéke mára 8,1-ről 8,0-ra csökkent, ami az aciditás 26 százalékos növekedését jelenti.

A számítógépes modellek előrejelzései szerint azonban az érték túllépi a 8,0-át a következő 20-30 évben, és nagyjából 50 éven belül eléri a 7,9-et - mondta Riebesell. Ilyen érték mellett néhány puhatestű állat váza elkezd korrodálódni. "Ez egy újabb veszteség, amellyel szembe kell néznünk. Olyasvalami, amely az emberi társadalomra is kihatással lesz" - hangsúlyozta a szakember.