Az 1973-ban elvégzett első ásatások már feltárták a hajdani török imahely egy részét, a mostani geofizikai módszerrel folytatott kutatással pedig sikerült teljességgel feltérképezni. A vizsgálat eredményeként néhány héten belül elkészülhet egy olyan számítógépes rajz, amely megmutatja, hogy pontosan hol és milyen épületek álltak félezer évvel ezelőtt Szolnokon - tette hozzá a szakember.

Kertész Róbert - vázolva a dzsámihoz köthető történelmi hátteret - kiemelte: az oszmán uralommal a 16. században egy virágzó korszak kezdődött Szolnok életében, ugyanis a törökök kereskedelmi és logisztikai központtá fejlesztették a várost. Az 1550-es években épült, és az akkori uralkodó, Szulejmán szultán nevét viselő dzsámi is ezt a feltevést igazolja.

Kordokumentumokból - 16-17. századi metszetekből, hadmérnöki felmérésekből - már annyi tudható volt, hogy Magyarország második legnagyobb, négyzetes alapterületű dzsámija egykor közvetlenül a vár déli falánál, a Tiszára nyíló vízi kapu közelében állt. Réti és oolitos mészkőből, valamint dácittufából építették, több évszázad után a szolnokiak 1820-21-ben elbontották, anyaga a mostani vártemplom falát erősíti.

A jelenkori Törökországban kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egykori oszmán birodalom megmaradt építészeti emlékei megőrzésének, még létező tárgyi emlékei felkutatásának és a jelentősebb épületek újjáépítésének. Ennek szellemében felmerült az egykori szolnoki muszlim imahely korhű, méretarányos másolatának felépítése is - jelezte a régész, hozzátéve: a megvalósítás első lépéseként Szolnok önkormányzata és a török miniszterelnöki hivatal alárendeltségében működő koordinációs ügynökség szándéknyilatkozatot írt alá.