Mostanáig a tudósok azt feltételezték, hogy a 3,2 millió évvel ezelőtt élt "Lucy" (Australopithecus afarensis), amelynek maradványait 1974-ben Etiópiában, Afar-földön fedezték fel, volt a legkorábbi, két lábon járó emberős.

2005-ben bukkant a 3,6 millió éves csontváz maradványaira a Yohannes Haile-Selassie, a Clevelandi Természettudományi Múzeum antropológusa, valamint Owen Lowejoy antropológusprofesszor által irányított nemzetközi kutatócsoport. A leletet "Lucy" előkerülési helyétől alig 50 kilométernyire tárták fel. Elsőként a majdnem teljesen fennmaradt lapockacsont került elő, majd megtalálták a singcsont egy részét, az eddig humán fosszíliákból előkerült legteljesebb kulcscsontot, s feltártak több bordát, valamint a lábszárcsontokat.

"A 3,6 millió éves lelet négyszázezer évvel korábbra teszi a két lábon való járás képességét" - hangsúlyozzák a kutatók, akik a leletről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) keddi számában számolnak be.

A csontváz arra utal, hogy az ős lényegesen magasabb volt az alig egyméteres "Lucynél". Másfél méteres testmagassága miatt az új hominida a Kadanuumuu nevet kapta, ami afar nyelven "nagy embert" jelent.

"Ez az egyed két lábon közlekedett, járása majdnem teljesen megegyezett a ma élő emberével" - hangsúlyozta a tanulmány vezetőszerzője, Yohannes Haile-Selassie.

Owen Lovejoy professzor, a tanulmány társszerzője szerint Kadanuumuu többet árul el a medence, mellkas, valamint a végtagok arányairól, mint amit "Lucy" valaha is "képes" volt "közölni".