A természetes aeroszolok teszik eredetileg lehetővé a felhőképződést - azok ugyanis úgy keletkeznek, hogy a nedves, meleg levegő felszáll a talajról, majd a magasban a víz az aeroszolok körül lecsapódik vagy megfagy. Az ember által kibocsátott aeroszolok hatását eddig különbözőképp értékelték a tudósok - hol azt gondolták, hogy több felhő, és így több csapadék képződik általuk, hol meg ennek az ellenkezőjét.

A német, finn, ír, izraeli, olasz és mexikói kutatókból álló csapatnak most sikerült bebizonyítania, hogy a több aeroszol nem vezet automatikusan több csapadékhoz. Egy bizonyos koncentráció után kevesebb csapadék képződik. A szerzők számításai szerint a maximális csapadékképződés köbcentiméterenként 1200 kondenzációs góc esetében következik be. Az erősen szennyezett városi levegő azonban köbcentiméterenként tízezer ilyen részecskét tartalmaz.

Az aeroszolok sokasága miatt ugyan számtalan vízcsepp keletkezik, de túl kicsik maradnak ahhoz, hogy leessenek. Ehelyett elpárolognak és meleget vonnak el a levegőtől. Ez bénítja a légáramlatokat, ami tovább nehezíti a csapadék keletkezését. A kutatási eredmények most hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a meglévő éghajlati modelleket tovább finomítsák.