Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Készül a tumorvadász

Skót tudósok abban bíznak, hogy sikerül olyan gyógyászati eszközt kifejleszteniük, amely a denevérek "radarjához" hasonló módon működik, és képes lesz a test mélyén megbúvó daganatok azonosítására.

A kutatók egy olyan diagnosztikus berendezés kifejlesztésén dolgoznak, amely az állatvilágból ellesett módon ismerné fel a "céltárgyakat".

Több állat vadászatát és tájékozódását a kibocsátott hanghullámok segítik. A denevérek, bálnák és delfinek képesek különálló célpontokra "szabni" ultrahangos jeleiket.

Ezeknek az úgynevezett akusztikus kódoknak köszönhető, hogy az állatok képesek a különböző tárgyakat megkülönböztetni egymástól.

A denevérek például ki tudnak bocsátani olyan jeleket, amelyeket speciálisan a zsákmányra kódoltak. A visszhangokból így kiderül számukra, hogy egy repülő rovart mértek be, nem pedig egy hulló falevelet.

A denevérek, delfinek és bálnák komplex akusztikus hullámalakokat használnak a tárgyazonosításra és a tájékozódásra - mondta a kutatást vezető Gordon Hayward.

A professzor csapatának mérnökei matematikusokkal együttműködve próbálnak olyan akusztikus kódokat előállítani, amelyek révén képesek lesznek felismerni a különböző "céltárgyakat", köztük a rákos sejteket.

A kutatás vezetője bízik abban, hogy a munkát három éven belül be tudják fejezni.

A rendszer katonai célokra is használható lenne, például a víz alatti aknák felderítésére és eltávolítására.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×