eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Esernyőt tartó emberek Tokióban 2021. július 27-én, a világméretű koronavírus-járvány miatt elhalasztott 2020-as tokiói nyári olimpia idején. A japán fővárosban az eddigi hőséget követően elkezdett esni az eső, és 10 Celsius-fokkal csökkent a hőmérséklet.
Nyitókép: MTI/AP/Kiichiro Sato

Szinte nem is létezik az olimpiai hangulat Japánban

A külsőségeken látszik a városban, hogy Tokió olimpiát rendez, de nem érezni a nyári játékok hangulatát – mondta az InfoRádiónak Varga István, az olimpián dolgozó magyar önkéntes.

Bár a korábbi ötkarikás játékokat nem a helyszínen nézte, ezért a tokiói olimpiát nem igen tudja azokkal összehasonlítani, az InfoRádiónak nyilatkozó Varga István elmondása szerint Japán-szerte nem igazán lehet érzékelni, hogy olimpia zajlik. Mint mondta, az ember az utcát járva nem találkozhat sportolókkal, hiszen azok nem hagyhatják el az olimpiai falut, de külföldieket, illetve helyi szurkolókat sem látni.

„A Tokió 2020 itt–ott ki van írva, amúgy olimpiai hangulat szinte nem is létezik, legfeljebb amikor az ember a helyszínen van” – fogalmazott a magyar önkéntes.

Tapasztalata szerint nagyon vegyes a japán emberek megítélése az ötkarikás játékokat illetően: sok kinti ismerőse ellenzi az olimpiát, nemcsak a pandémia miatt, hanem azért is, mert nagyon sok pénzébe kerül a japán államnak, de természetesen olyanok is szép számmal akadnak, akik szerint a jelenlegi körülmények között talán nem kellett volna megrendezni a játékokat. Harmadrészről pedig vannak, akik támogatják vagy csendben állnak mellette – tette hozzá Varga István, aláhúzva, hogy a két véglet között mindent meg lehet találni.

A magyar önkéntes az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, hogy szerinte ahhoz, hogy a japán lakosság valamennyire a magáénak érezze az olimpiát, illetve hogy kicsit jobban értékelje, másképp kellett volna a szervezést megoldani, hiszen egy ötkarikás játékok megrendezése nem kis dolog. Az olimpia örökségét illetően úgy érzi, szintén nagyon vegyes lesz a kép.

„Részben emlékezni fognak a tizen- vagy huszonvalahány aranyéremre, de gondolva arra is, hogy milyen körülmények között rendezték meg. Egy–két év múlva kellene erre visszatérni” – tette hozzá Varga István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×