Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
321.3
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Pálinger Katalin, a szövetség női szakági alelnöke a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) sajtótájékoztatóján a fővárosi Módusz Irodaházban 2016. február 2-án. Elek Gábort és Ambros Martint nevezte ki a női kézilabda-válogatott kapitányainak az MKSZ, amely közös megegyezéssel szerződést bontott Talant Dujshebaevvel, a férfi válogatott szakvezetőjével.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Pálinger Katalin a 25 éves olimpiai ezüstről: éreztük a siker ízét, és a mai csapaton is ezt látom

A csapat tagjai és a szurkolók nagy része is ma már sikerként tekint a 2000-ben a sydney olimpián megszerzett ezüstéremre – vélekedett Pálinger Katalin, a női kézilabda-válogatott korábbi klasszis kapusa, a szövetség alelnöke, aki 21 évesen volt tagja a 25 éve olimpiai döntőt játszó együttesnek.

Pálinger Katalint ma, 25 évvel később is abszolút boldogság és jó érzés fogja el, ha a sydney-i olimpiai ezüstéremre gondol.

„Büszkeség! Nagyon fiatalon éltem meg, és a mai napig hatalmas sikerként gondolok rá. És az évek során még jobban felértékelődött, mert azóta sem tudott a női válogatott érmet nyerni olimpián, úgyhogy ez így kerek” – mondta a női kézilabda-válogatott korábbi klasszis kapusa, a szövetség alelnöke az InfoRádióban.

A kérdésre, hogy itthon, a főleg az aranyérmeket értékelő közhangulatban „mennyire fényes az ezüst”, Pálinger Katalin úgy fogalmazott, „nagyon sokat számított, hogy 2000-ben nyertünk egy Európa-bajnokságot decemberben, úgyhogy azért egy aranyérem is becsúszott”. Mint mondta, már az is egyfajta elégtétel volt, és bár egy Európa-bajnoki aranyat nem lehet összehasonlítani egy olimpiai aranyéremmel, de

„óriási élmény volt dobogón állni olimpián, ezért a mai napig hálás vagyok”.

Mint elmondta, 25 évvel ezelőtt fantasztikus volt a válogatott, amelyben világklasszisok sora játszott. Nagyon jó csapat volt, mind pályán kívül, mind pályán belül, és hihetetlenül profi játékosok alkották. „Ez volt az egyik kulcsa a sikernek, és az, hogy rengeteget edzettünk. Iszonyatosan sok munkát végeztünk el a versenyek előtt az edzőtáborokban” – mondta.

Szerinte amellett, hogy a csapatot egyesével, posztonként is igazi klasszisok alkották, csapatként is jól tudtak együttműködni, ha volt is nézeteltérés a csapattársak között, amikor felmentek a pályára, profiként tudott mindenki küzdeni.

„És emellé jött a rengeteg edzésmunka: olyan fizikális állapotban voltunk, ami egyedülálló volt abban a mezőnyben”

– mondta Pálinger Katalin.

Most, 25 évvel később világbajnokság következik a női válogatott számára, amely tavaly hosszú évek után érmet szerzett az Eb-n.

A kérdésre, hogy lát-e hasonlóságot a két csapat között, a volt kapus úgy fogalmazott: más a két társaság, nehéz összehasonlítani, hiszen a mostani magyar válogatott még mindig egy formálódó, alakuló csapat, amely nagyon fiatalnak számít a mezőnyben azokhoz a válogatottakhoz képest, amelyek folyamatosan szállították az arany- és ezüstérmeket a világversenyeken. A norvég vagy a francia válogatottat is jóval tapasztaltabb, rutinosabb játékosok alkotják, hozzájuk képest a miénk fiatal csapat, amely minden évben fejlődik, minden egyes meccsel egyre jobb lesz, minden egyes tapasztalat, amit szerez, előrébb viszi, és ennek az első jelét láttuk az Európa-bajnokságon is, amelyet bronzéremmel tudtak zárni, és ez Pálinger Katalin szerint nagy bravúr.

„Abban is bízom, amit játékosként is megtapasztaltam, hogy milyen, amikor az ember megérzi a sikert. Szerintem most a lányokban ugyanez az érzés van, hogy utána nem nagyon akarják elengedni, újra kapni akarnak belőle”

– mondta a volt világklasszis, aki szerint a motiváció megvan, érezhető a csapaton, hogy mindenki nagyon motivált, nem változott a munkához való hozzáállás, ami alap egy válogatott játékosnál. Abban is bízik, hogy az a tapasztalat, rutin, amit az évek során összeszednek, mind megmutatkozik majd a világversenyen.

„Én nagyon bizakodó vagyok, bár én minden világverseny előtt bizakodó vagyok, és játékosként is úgy utaztam ki minden világversenyre, hogy ide nekem az oroszlánt is, én mindent meg akarok nyerni” – mondta Pálinger Katalin, hozzátéve: bízik benne, hogy elkerülik a csapatot a sérülések, jól sikerül majd a formaidőzítés, és akkor minden adott lesz, hogy ismét egy jó válogatottat láthassunk év végén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. március 1. 21:20
2026. március 1. 20:06
×
×