Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Balogh Botond (b) és a török Kenan Yildiz a Magyarország - Törökország barátságos labdarúgó-mérkőzésen a Puskás Arénában 2024. március 22-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Van némi keserűség a Parma magyar légiósában

Balogh Botond nem boldog amiatt, mert a közelmúltban kevesebb játéklehetőséget kapott az olasz élvonalba visszajutott Parma labdarúgócsapatában.

A háromszoros válogatott hátvéd mögött eseménydús napok állnak, ugyanis április 26-án két évvel meghosszabbította a jövő nyárig szóló szerződését, múlt szerdán csapata biztosította a feljutását, vasárnap pedig a Cremonese elleni meccs 14. percében piros lapot kapott.

Balogh az M1 aktuális csatornán elmondta, februárban keresték meg először a klubtól a hosszabbítás miatt, és az egész tárgyalási folyamat alatt azt érezte, hogy mindenképpen szeretnék megtartani.

„Nekünk is az volt a célunk, hogy itt maradhassak és hosszabbítsunk, ezért végül elég egyszerűen meg tudtunk egyezni” – tette hozzá.

A védő a 2020/21-es szezonban már játszott három mérkőzést a Serie A-ban, ahova ősszel ő is visszatér. Elmondása szerint már sokkal tapasztaltabb és magabiztosabb, ezért most teljesen más lesz az olasz élvonalban futballozni, mint évekkel ezelőtt.

Elárulta, a Juventus elleni meccseket nagyon várja, mert gyerekkorában nagyon szurkolt a torinói csapatnak.

A Cremonese elleni találkozón történt kiállításról elmondta, nagyon csalódott volt, mert „nem kicsit erős döntés volt” a játékvezető részéről. „Szinte hozzá sem értem az ellenfél játékosához, feldobta magát. Amikor a bíró lefújta, először arra gondoltam, sárga lapot ad neki színészkedésért. Majd megláttam a piros lapot, és azt hittem, talán vissza fogják nézni és megváltoztatja a döntést, de nem így történt” – mesélte.

Ami a nyári Európa-bajnokságot illeti, Balogh úgy fogalmazott, senki nem mehet biztosra a meghívót illetően, ő is mindig izgatottan várja az üzenetet, hogy ott lehet-e a kerettagok között.

„Az elmúlt időszakban kicsit kevesebbet játszottam, emiatt nem vagyok boldog, de próbálok jó erőben maradni, és pozitívan várom a következő néhány hetet, hónapot”

– jegyezte meg.

Mint mondta, egyelőre az a célja, hogy ott legyen a bő keretben, majd a szűkített névsorban is.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×