Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A zalaegerszegi Mocsi Attila (j2) és Artyem Favorov, a felcsúti csapat játékosa (j3) a labdarúgó MOL Magyar Kupa elődöntőjében játszott ZTE FC – Puskás Akadémia mérkőzésen a zalaegerszegi ZTE Arénában 2023. április 4-én.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

A Magyar Kupa ürügyén kínozta egymást két focicsapat

Zalaegerszeg a 119. percben esett öngóllal győzte le a Puskás Akadémia csapatát a labdarúgó Magyar Kupa elődöntőjében.

Zalaegerszeg a 119. percben esett öngóllal győzte le a Puskás Akadémia csapatát a labdarúgó Magyar Kupa keddi elődöntőjében.

Mol Magyar Kupa, elődöntő

ZTE FC-Puskás Akadémia 1-0 (0-0, 0-0, 0-0) - hosszabbítás után

Zalaegerszeg, 2081 néző, v.: Vad II.

gólszerző: Bartolec (119., öngól)

sárga lap: Csóka (42.), Szendrei (105.), illetve Ormonde-Ottewill (84.)

A gól nélküli első félidőben mindkét együttesnek megvoltak a lehetőségei, a hazaiak egy lesgólt is szereztek, amely szabályosnak tűnt, a kupában azonban nincs VAR-technológia a videós bizonyítékra.

A fordulást követően egyértelmű fölénybe került a ZTE, bár igazán nagy helyzetet nem tudott kidolgozni. A Puskás Akadémia a rendes játékidőben mind az öt cseréjét elhasználta, de a játéka nem újult meg.

A hosszabbítás utolsó előtti percében Ubochioma futotta le védőjét a jobb szélen, középre adását Bartolec kirúghatta volna a gólvonal előtt, a labda azonban felpattant, így a védő gyakorlatilag sípcsonttal a hálóba továbbított, eldöntve ezzel az összecsapást.

A ZTE 2010 után, története során másodszor játszhat a sorozat fináléjában.

Szerdán 20 órától játsszák: Budafoki MTE (II.)-Vasas.

A finálét május 3-án rendezik a Puskás Arénában.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×