A nagy érdeklődéssel várt döntő csalódást hozott, azt pedig különösen fájlalhatják az argentinok, hogy - noha az önmagában elismerésre méltó, hogy eljutottak odáig - a szerintük a világ legerősebb támadósorával rendelkező válogatottjuk sem a világbajnoki döntőben, sem a Copa América aranymérkőzésén nem tudott gólt szerezni.

A találkozó kiegyenlített játékot hozott, kiemelkedő egyéni teljesítmények nélkül. A legnagyobb helyzetet az argentinok hagyták ki, a 90. percben Lionel Messi tökéletes passza után Ezequiel Lavezzi rosszul tette középre a labdát Gonzalo Higuaínnak, aki így csak az oldalhálóba lőtt. A másik oldal legígéretesebb kísérlete a 82. percben Alexis Sánchez próbálkozása volt. A hosszabbításban is az övé volt a legígéretesebb kísérlet, egykori csapattársa, Javier Mascherano szokatlan hibája után.

A nemzetközi sajtó a találkozó vége óta Messi teljesítményét kritizálja, persze megemlítve azt is, hogy ő volt az egyetlen az Albiceleste játékosai közül, aki gólra váltotta a maga tizenegyesét, utána Gonzalo Higuaín és Ever Banega is rontott. "Pipita" a kapu fölé bikázott, utóbbi lövését Claudio Bravo, a Barcelona kapusa, Messi és Mascherano klubtársa kivédte. A chileiek közül ellenben mind a négy lövő, Matias Fernandez, Arturo Vidal, Charles Aranguiz, s a "panenkázó" Alexis Sánchez sem hibázott.

"Messi korántsem olyan eredményes a válogatottban, mint a Barcelonában" - szól a szentencia, s nehéz vitatkozni vele. Nem játszik olyan gólerősen, s nem olyan sikeres. Felnőtt tornán 1993 óta nem tud nyerni az azóta junior-világbajnoki és olimpiai bajnoki címeket is nyert argentin csapat. Ami a világ- és kontinensbajnokságokat illeti, az elmúlt 22 évben az Albiceleste hét Copán és hat vb-n vett részt, ezek közül összesen ötön Messivel is a soraiban. Megnyerni egyiket sem tudta.

A chilei legénység, amelyet hazájában mindenki idők legerősebb ottani válogatottjának neveznek, dacára annak, hogy az egyik előd-generáció 1962-ben vb-bronzérmes lett, ugyancsak hazai pályán, az elmúlt évek csalódásai után aranyérmet nyert. Elsősorban kiváló védekezésével, s erőszakos játékával, amelynek "mintapéldánya" Arturo Vidal, a Juventus játékosa, aki Olaszországban triplázással, az európai porondon BL-ezüstéremmel, otthon pedig a Copa América megnyerésével zárta pályafutása legsikeresebb félévét.

Vidal mostani sikeréhez, illetve áttételesen a válogatott diadalához kellett országa rendőrségének és az ottani labdarúgó-szövetségnek is az engedékenysége, egyik sem szankcionálta a hasonló eseteknél szokásos büntetéssel a torna alatt (!) ittasan balesetet okozó futballistát.