A védnöki testület tagja hozzátette: az időzítés is segíti a magyar rendezést, mert egyrészt az Agenda 2020 kedvez az olyan közepes városoknak, mint Budapest, továbbá a már megtörtént fejlesztések, Magyarország fejlődés pályája is kedvező. Kiemelte, emellett "tudjuk, hogy milyen hibákat nem szabad elkövetni" olimpiarendezés terén, más városok ugyanis már megfizették a tanulópénzt - utalt Athén esetére.

A gazdasági szakember hangsúlyozta, Budapest esélyeit növeli, hogy az országban olyan fejlesztések valósultak meg az elmúlt 15 évben, amelyek szintén szükségesek a rendezéshez. Oszkó Péter szerint szabad annyi pénzt infrastruktúra-fejlesztésre fordítani, amennyi a megvalósíthatósági tanulmányban szerepel, mert az ilyen fejlesztés más társadalmi problémák megoldására is pozitív hatással van. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy mindezt akkor lehet megcsinálni, ha az ország gazdasági növekedése folyamatosan 3 százalék körül marad. "Ez azonban nem csak Magyarországtól függ" - húzta alá a volt pénzügyminiszter.

A védnöki testület több tagja szintén az olimpiarendezés támogatása mellett szólalt fel.

Dénes Ferenc sportközgazdász a tanulmány erényeként említette, hogy a gazdasági hatásoknál - például a várható turisztikai bevételeknél - olyan konzervatív becslést ad, amely közel van a valósághoz.

"Az olimpiarendezés 0,1-0,3 százalékos gazdasági növekedést biztosít az országnak" - fűzte hozzá.

Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke szerint "az olimpiai pályázattal semmiképpen nem veszthetünk, még akkor sem, ha esetleg nem nyerünk 2024-ben, mert már a felkészüléssel is nyerünk" - utalt arra, hogy a Dagálynál magvalósuló víziközpont is tulajdonképpen már az olimpiai pályázat része.

Kovács István olimpiai és világbajnok ökölvívó úgy látja, történelmi pillanat ez nemcsak a magyar sport, hanem egész Magyarország életében. Véleménye szerint egy olimpiarendezés azért is előnyére válna az országnak, mert növekedne az emberek boldogságérzete, s évtizedekre visszaadná a nemzeti büszkeséget és önbizalmat.