A Magyar Labdarúgó Szövetség eltökélt abban, hogy keményen lép fel a futballhuligánok ellen, véget vet a szurkolói anonimitásnak, bevezeti a szurkolói kártyát és kamerarendszert, ami lehetővé teszi, hogy a nemkívánatos személyek ne juthassanak be a stadionokba - mondta Csányi Sándor a futballhuliganizmus elleni küzdelemről rendezett nemzetközi tanácskozáson.

Az MLSZ elnöke a Kriminálexpo 2010 keretében, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezett konferencián arról beszélt, hogy Anglia és Németország példája azt mutatja, kellő eltökéltséggel és tisztánlátással kezelhető a futballhuliganizmus problémája.

Az ultrákra szükség van, de nem olyanokra, akik tüzet gyújtanak, hanem olyanokra, akik akkor is elkísérik és buzdítják a csapatukat, amikor az átlagszurkoló már feladta. Bízom benne, hogy a mai ultrák jó részét meg tudjuk tartani a futball berkein belül, mert ők gondoskodnak a stadionokban a jó hangulatról - tette hozzá. Csányi Sándor szerint azokat viszont, akik "kezelhetetlenek", el kell távolítani a stadionokból és azok környékéről, mert nemcsak maguk és társaik életét veszélyeztetik magatartásukkal, de távol tartják azokat is a sporttól, akik a futballt választanák.

Az MLSZ elnöke arról is beszélt, hogy az elmúlt négy hónapban a Belügyminisztérium, a rendőrség és az MLSZ szorosan együttműködött a kérdésben, összehangolt munka folyik, amelynek - mint mondta - nem a végén, hanem a közepén járnak. Megjegyezte: tárgyalni fognak az ügyről a nemrég létrehozott szurkolói bizottsággal is.

Samu István, az MLSZ biztonsági bizottságának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: megvan a kormányzati szándék is a futballhuliganizmus visszaszorítására. Világos jogszabályi háttérre van szükség ahhoz, hogy a meccseket szervezők és az azokat biztosítók tisztában legyenek a feladataikkal, kötelességeikkel - emelte ki.

A Belügyminisztériumban a szükséges jogszabály elkészült, ezt jelenleg belső szakmai egyeztetéseken vitatják meg - közölte Samu István. Hozzátette: szeretnék, ha családi rendezvények lennének a futballmérkőzések, ami nem fog pár hónap alatt megvalósulni, de a külföldi tapasztalatokat figyelembe véve le lehet rövidíteni a folyamatot.Minél erősebben a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több lesz a kerítés és így a szurkolók széles rétegeit ijesztjük el a meccsektől és megjelennek bizonyos biztonsági kockázatok is - jegyezte meg. Emlékeztetett rá: 1985-ben például tűz ütött ki a Bradford City lelátóin és 56 ember halt meg, mert a biztonsági kapuk zárva voltak. Hillsborough-ban pedig 96 ember halt meg egy nézőtéri tolongásban, mert kerítéseket helyeztek ki mindenhová. Ez megváltoztatta a szakemberek hozzáállását a kérdéshez.

A szakember szerint meg kell találni az egyensúlyt az általános értelemben vett biztonság és a szurkolók biztonsága között. Például együtt kell dolgozni a "jó szurkolókkal" és marginalizálni kell azokat, akik nem a foci miatt mennek ki a meccsre, hanem a balhéért. Ezeket a kockázatos személyeket ki kell zárni, el kell tüntetni a stadionokból, ha ugyanis őket kizárják, mások sem lesznek erőszakosak - mondta.

Kitért arra: az Egyesült Királyságban nagyon jól működik az a rendszer, hogy a bíróság kizárja - akár 3-10 évre is - a stadionokból a rendbontókat. A tapasztalatok szerint ezeknek az embereknek a 96 százaléka a büntetés letelte után már nem veszélyes a többiekre. A tapasztalatok szerint hatékony, hogy a médiát is felhasználják a legveszélyesebb szurkolók megszégyenítésére, például azzal, hogy a helyi újságban megjelentetik a fotójukat.

A kluboknak véleménye szerint a stadionok infrastruktúrájának fejlesztésében van szerepe, és hatékony az a rendszer is, hogy a stadionnak külön biztonsági felelőse van, és mindenki - a klub, a rendőrség, a helyi segítők - szerepet vállal a meccs lebonyolításában. Bár - jegyezte meg - az esetek 45 százalékában nincs rendőr a mérkőzéseken.

A futballhuliganizmus megelőzésében kiemelt szerepe van a mérkőzések előkészítésének, a rendőrség, a klub, és a szurkolói szervezetek együttműködésének - mondta Hendrik Grosse Lefert, a németországi Nemzeti Futball Információs Pont helyettes vezetője a konferencián Budapesten.

Hendrik Grosse Lefert arról beszélt, a 82 millió lakosú Németországban 6,5 millió tagja van a német futballszövetségnek, hetente 60-80 ezer meccset rendeznek. 17,5 millió néző van az első- és másodosztály meccsein évente, ezeken évente 9 ezer megelőző intézkedést, letartóztatást foganatosítanak és 6 ezer bűnügyi jelentés születik ezeken a meccseken.

Kiemelte: Németországban a futballrendészet egyik legfontosabb része az információgyűjtés, kockázatelemzés, hogy hány rendőrt kell bevetni egy-egy meccsre, úgy, hogy kerítések és lezárások nélkül biztosítani lehessen a barátságos atmoszférát.

A rendőrségen ezért egy úgynevezett "klublátogató" osztály létezik, amely ezt a felderítést végzi: összeállítják a klubokról az információs csomagot a meccs előtt, elemzik a szurkolók viselkedését, meghatározzák, hány "bajkeverő" van a szurkolók között. A meccs után pedig meccsértékelő jelentésben értékelik az előzetesen beszerzett információk mennyiségét és minőségét, és feltárják a meccs lebonyolításának esetleges problémáit és azok okait.

Mint mondta, igazságosan, de határozottan kell fellépni azok ellen, akik kockázatot jelentenek a többi szurkolóra és el kell választani őket azoktól, akik nem jelentenek kockázatot. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a bajkeverők azonosíthatóak legyenek.

Németországban ezért létrehoztak egy adatbázist, amelyben nyilvántartják az erőszakos szurkolókat. Nemcsak a már bűntettet elkövetők szerepelnek az adatbázisban, hanem olyanok is, akik nem követtek el bűncselekményt, de ott vannak az elkövetői csoportok körül és figyelemmel tudják követni, hogy nem válik-e maga is elkövetővé - mondta.

Hozzátette: jelenleg 15.500 akta van az adatbázisban 12 ezer személyről, sőt 2005 óta a stadionokból kitiltások is szerepelnek az adatbázisban, ebből jelenleg 2.500 van érvényben.

A szakértő jó megoldásnak nevezte a figyelmeztetés rendszerét, azaz, hogy a bajkeverőket figyelmeztetésben részesíthetik, és hogy városokból, városrészekből tilthatják ki, de jól működik a "megelőző őrizet" rendszere is.

Hangsúlyozta: nagyon fontos a mérkőzések előkészítése, a rendőrség, a klub, a szurkolói szervezetek együttműködése. A szervezők felelősségét firtatva kiemelte a stadionbeléptető rendszerek fontosságát, azt, hogy a szervezők gondoskodjanak arról, a stadionok ne legyenek túlzsúfoltak.

Németországban a biztonsági szolgálat kíséri a kockázatot jelentő szurkolókat, sőt az is előfordul, hogy a vendégklub elhozza a saját felügyelőit is a meccsre.

Kenny Scott, az európai szövetség (UEFA) biztonsági szakértője arról beszélt, az UEFA célja, hogy biztonságos, kellemes környezetben szurkolhassanak az érdeklődők, a garázdákkal szemben pedig arányosan lépjenek fel. Úgy fogalmazott: integrált irányítást szeretnének látni, amelyben a rendőrök, segítők, stadionmenedzserek, klubok vesznek részt.

Kiemelte: az UEFA a szurkolók biztonságát előbbre valónak tartja az általános biztonságnál, a nézők biztonságának és jólétének kell az alapnak lennie, és ennek része az általános biztonság. Az UEFA ezért támogatja, hogy mindig legyenek rendőrök a stadionokban.

Az UEFA kiemeltnek tartja a stadionokban nyújtott szolgáltatások minőségét, illetve ezek javítását, ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a biztonság és a szolgáltatás között - tette hozzá. Kifejtette: ha egy stadionban "magánhadsereg" fogadja a szurkolókat, az inkább riasztó, mint megnyugtató.