MS mestertől mindeddig csak a selmecbányai oltár szárnytábláit ismertük, a legtöbben talán a Vizitáció képet ismerik, amely a Magyar Nemzeti Galériában található. Maga a mester az MS monogrammal a feltámadás táblán szignálta ezt az oltárt, ezt a táblát a Keresztény Múzeum őrzi. Négy Passió-tábla található a Keresztény Múzeumban, ezenkívül egy táblakép maradt még fenn a Selmecbánya melletti Hontszentantal plébániatemplomában, egy pedig – a királyok imádását ábrázoló – a franciaországi Lille Szépművészeti Múzeumába került, így jön össze a hét fennmaradt táblakép. Ezeket mutatja be a Szépművészeti Múzeum új tárlata, ezekből indul ki a kiállítás.

A tárlat további részeiben „újabb attribúciókkal” próbálkozott kurátorcsapat – benne az InfoRádiónak mesélő Sarkadi Nagy Emese művészettörténész –, mivel olyan műveket tulajdonítanak most a kiállítást előkészítő kutatásnak köszönhetően MS mesternek, amelyeket eddig nem hoztak összefüggésbe az ő nevével.

Mint elmondta, a selmecbányai oltárt nemcsak a monogramjával látta el, hanem az 1506-os dátummal is. Igazából eddig ez volt az egyetlen írásos kapaszkodó hozzá időben; egy olyan korszak, ami a szárnyas oltárok virágkorát jelenti, egészen az Alpoktól északra található területeken és Magyarországon is, a Felvidéken is nagyon intenzíven, és a magyarországi szárnyas oltárok között ez a selmecbányai oltár egészen kiemelkedő darab lehetett annak idején; ma már csak töredékeiben van meg, tehát csak elképzelni tudjuk az egészet.

„A mester stílusát is érezhetően befolyásolja a kor jelentős festészete, ezt a kiállításon is megmutatjuk; nagy valószínűséggel MS mester a korai időszakát, tehát a tanulóéveit Dürer Nürnbergjében töltötte a 15. század legvégén, amikor nagy valószínűséggel Albrecht Dürernek a közvetlen közelében dolgozhatott, és innen indult el aztán a maga pályáján” – mondta a művészettörténész.

Korábbiakban MS mester tanítványairól sem lehetett tudni, és Selmecbánya közelében is csak nagyon kevés olyan emlék van, amely szorosan összefügghet az ő munkásságával, a közeli Korpona szárnyas oltára ilyen, ahol a szobrok szoros összefüggést mutatnak a selmecbányaiakkal, de kicsit a táblaképeken is érezhető azért az összefüggés; egy ilyen táblaképet Korponáról ez a kiállítás fel is vonultat. De ugyanígy felvonultat a tárlat olyan művészeket, akik ugyanebben a közegben alkottak, MS mester közelében, akikkel esetleg kölcsönösen hathattak egymásra.

MS mester Bécsben telepedhetett le az 1500-as évek legelején, így azt a bécsi környezetet is bemutatják, amely egy nagyon is élénk, aktív volt festészeti szempontból ebben az időszakban; itt dolgozott az 1500-as évek elején Lukas Cranach, Jörg Breu, Albrecht Altdorfer és mások, tehát az osztrák és a német festészet igen jelentős nevei, az ő műveiket is itt felsorakoztatják MS mesterrel összefüggésben.

Felmerült az új kutatások mentén az is, hogy feloldható-e esetleg az MS monogram végre, annyi idő után. Ehhez Bécsben kezdődtek kutakodások, így próbálnak hozzá kapcsolni további festményeket, illetve Bécsben kutatnak most is írott források között. Jelenleg egy név lehetséges, aki ebben a korban Bécsben festhetett, ismert volt és MS volt a monogramja: Michal Schröter. De bizonyosság nincs, annál is inkább, mivel ennek a festőnek a neve csak írásból ismert, műve nem maradt fenn.