Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében arról beszélt: nem lehet összesűríteni százmillió ember szenvedését, halálát 24 órába, akik az "istentelen kommunista erőszak tombolásának áldozatai lettek".

A díjtátadón az első cigány származású boldoggá avatott ember, Ceferino Giménez Malla életúját idézte fel, aki többször is tanúságot tett hitéről és akit a spanyol polgárháború idején több társával együtt lőttek agyon.

Mint mondta, "Bábel Balázs érsek is megszenvedte a kádári kommunista rendszert", hiszen egy erdélyi kiránduláson több mint száz könyvvel elfogták, majd később "nagyítóval nézték őt, illetve kapcsolatait, és elemezték szentbeszédeit".

Lezsák Sándor szerint Szent István Imre herceghez írott Intelmeiben szereplő "…ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is" idézet jól összegzi az érsek életét.

Sajgó Szabolcs jezsuita atya laudációjában arról beszélt, hogy "a díj az igazságosság jegyében a meghozott áldozat elismerése". Közössége tartozik ezzel az áldozathozónak – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, Bábel Balázs személyében nemcsak az áldozatának elismeréséről van szó, hanem "mindazon áldozatok elismeréséről, amelyeknek ő részben gyümölcse", hozzátéve: vagyis elismeréséről az üldözés, a megalázás, a jogfosztás, a másodrendű állampolgárság vállalásának a hitért a szülei, a környezete, az egyszerű hívek, a paptársak részéről. Továbbá elődeitől, kiemelten a Regnum Marianum közösség tagjai részéről, amelyhez 1981-ben csatlakozott, tudva, hogy ezzel az üldöztetést is vállalja – mondta.

A Regnum Marianum még a XIX. század végén alakult, hogy "továbbadja a jobb, emberibb élet evangéliumát" a társadalom azon tagjainak, akik nem vagy rosszul ismerték, különösen a tanoncok, a munkásfiatalok rohamosan növekvő rétegének - ismertette.

Felidézte: később, a XX. század elején Magyarországon is elinduló cserkészet első csapatai között találni a Regnum Marianum csapatát. Nem csoda hát, hogy a kommunista hatalomátvétel után nemcsak a cserkészetet számolták fel, hanem a Regnum Marianumot is megpróbálták megsemmisíteni – mondta, hozzátéve: jól tudta tehát a fiatal pap, mit vállal az illegális közösséghez tartozással.

Sajgó Szabolcs szerint Bábel Balázs könyveiben, tanításaiban, egész életében tanúságot tesz arról, hogy a hite adja az erőt minden nehézség közepette, hogy "a nagyobb jóhoz, mindannyiunk nagyobb javához hű legyen, bármilyen nehézség, ellenszél vagy megpróbáltatás éri".

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a díjátadó helyszínéről szólva arról beszélt, hogy a kecskeméti piarista iskolában töltött négy év során erősödött meg hite tanárai, különösen hitoktatói által.

A díjátadón elhangzott, hogy az elismeréssel kapcsolatosan az elmúlt években három kötet is megjelent: A Hit Pajzsa-díj története képekben, a Hit pajzsa díjasok a Mária rádióban és a Krisztusba kapaszkodva – Emléknap és Hit Pajzsa díj a kommunizmus áldozatainak címmel.

Horváth Béla díjalapító, a legutóbbi kötet szerzője elmondta: "kortörténeti dokumentumként" beszerkesztették az emléknap születéséről szóló parlamenti jegyzőkönyv szó szerinti leiratát, de a könyvben helyet kaptak az eddigi kitüntetettekkel folytatott beszélgetések is.

A Parma fidei - Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt MDF-es és kisgazda politikus, korábbi országgyűlési képviselő és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó díjat Miletics Katalin Janka éremművész, bencés obláta készítette. A plakett közepén Szent Gellért püspök és vértanú látható.

A huszonnegyedik alkalommal megrendezett díjátadón Bábel Balázs érseket a Parma Fidei - Hit Pajzsa Díj Alapítvány különdíjával, Horvay János szobrászművész Jó pásztor című alkotásának kis méretű szobrával is megajándékozták.