Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Meghalt Kovács Péter festőművész

Elhunyt Kovács Péter Kossuth-díjas festőművész és grafikus, az Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Kovács Pétert az MMA saját halottjának tekinti - tájékoztatta az MTI-t vasárnap Szabó Anita, az MMA Kommunikációs és Sajtófőosztályának főosztályvezetője.

Kovács Péter 1943. június 15-én született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1964 és 1970 között Fónyi Géza tanítványa volt a festő szakon, bár a kezdetektől inkább a grafikai műformákhoz, technikákhoz vonzódott - fogalmazott az MMA honlapján Wehner Tibor művészettörténész.

A főiskolai tanulmányai után elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat. A hetvenes évek közepétől egyéni kiállításokat rendezett, csoportos kiállításokon vett részt, majd külföldi, elsősorban európai színtereken is bemutatkozhatott.

Munkásságát 1985-ben Munkácsy-díjjal, 2000-ben Kiváló művész kitüntetéssel, 2008-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

Alkotásainak fókuszában az 1970-es évektől az emberalak, az emberi test áll, amelyet a festészeti és grafikai eszközöket egyszerre alkalmazó, a szín és a vonal együttes kifejező erejére alapozott, expresszív hangvételű kompozíciókban jelenített meg.

A nagyméretű, esetenként diptichonokká, triptichonokká alakított művek mellett fontosak művészetében azok a kisméretű, feljegyzés szerű füzetlapok, "firkafélék" is, amelyeket a művész állapotrajzoknak nevezett.

Az egyedi kompozíciók, a rajzok mellett az 1990-es évektől sokszorosított grafikákat, litográfiákat és rézkarc-hidegtűket is alkotott.

Festészeti és grafikai életműve "a 20. század utolsó harmadának, a 21. század első évtizedeinek autentikus, mély értelmű közép-európai, magyar művészeti tükröztetése" - írta a művészettörténész.

Kovács Péter 1970-től volt tagja a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, később a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, majd 1975-től a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének.

1970 és 1978 között a Fiatal Művészek Stúdiójának is tagja volt. 1990 és 2002 között a Gulácsy Egyesület, 1992-től a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé tartozott. 1995-től lett a Magyar Festők Társaságának tagja. 2012-2013-ban lett a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja és 2013-tól az MMA rendes tagja volt.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×