Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Meghalt Halmágyi Sándor

Elhunyt Halmágyi Sándor dalszövegíró, építész. Az alkotó, aki a hatvanas évektől számos táncdalelőadó, köztük Korda György, Zalatnay Sarolta, Poór Péter és Máté Péter számára írt szövegeket, 89 évesen halt meg szerdán - közölte a család.

Halmágyi Sándor 1929-ben született. 1949-ben főiskolai diplomát szerzett építészként, az ötvenes-hatvanas években az Állami Építéstudományi Tervező Irodánál dolgozott és több közintézmény tervezésében vett részt, köztük volt a Margitszigeti Nagyszálló is.

A hatvanas évek elején került kapcsolatba Deák Tamás zeneszerzővel, első dalszövege Korda György Nem vagyok ideges című dalához készült 1963-ban. Három évvel később, az első Táncdalfesztiválon két dallal is döntőbe jutott, mindkettő második helyezést ért el: Zalatnay Sarolta Hol jár az eszem (zeneszerző Auth Ede), illetve Tárkányi Tamara Idegen utakon (zene: Lovas Róbert) című száma. Az 1967-es Táncdalfesztiválon Poór Péter aratott sikert az Utánam a vízözön című dallal, amelynek szintén Halmágyi Sándor írta a szövegét, Tomsits Rudolf pedig a zenéjét.

Halmágyi Sándor Máté Péterrel nemzetközi sikert is elért: 1969-ben az athéni dalfesztiválon a Miért félsz, míg engem látsz? című dallal közönségdíjat nyertek. Máté Péter későbbi, 1984-ben született dalához, az Azt súgta a szélhez szintén Halmágyi írt szöveget, de dolgozott mások mellett Ambrus Kyrivel, Aradszky Lászlóval, Kovács Katival, Koós Jánossal, Harangozó Terivel, Karda Beátával is.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×