Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Zárul az Európa kulturális fővárosa pályázat

Zárul az Európa kulturális fővárosa pályázat

Szerdán zárul az Európa kulturális fővárosa pályázat. Nyolc város pályázza meg a 2023-as magyarországi rendezés jogát.

Pécs után 2023-ban újra Magyarországon lehet az Európai Unió kulturális fővárosa. Ezúttal Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely, Tokaj és Veszprém pályázta meg a címet. A határidőre beérkezett pályázatokat várhatóan 2018 februárjáig tekinti át a magyar és az európai bírálóbizottság és kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat. A folyamatról Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár számolt be az InfoRádió Aréna című műsorában.

„A pályáztatás folyamata új mederbe került az Európai Bizottság szándéka szerint. Felkérnek egy nemzetközi szakértői testületet, amelybe egyébként Magyarország is delegálhat két személyt. Az előválasztási folyamatban van egy nemzeti hatóság, öt-hat minisztérium vesz részt az előkészítésében. Van egy fix összeg, amit általában meg szoktak kapni az Európai Uniótól a lehetőséget elnyert városok, ez a Melina Mercouri-díj, amely egy másfél millió eurós, mintegy ötszáz millió forintos összeg, amelyet programokra költhetnek. Ennek többszörösére szüksége lesz még a győztes városnak, hogy gazdag és hatékony programsorozatot tudjon lebonyolítani.”

Az európai gondolatot, az együttműködések lehetőségét kell felmutatnia a sikeres pályázatnak – tette hozzá Hoppál Péter.

„A szándék az, hogy az európai kulturális övezetben való különleges színt mutassa fel az adott város a pályázatában, illetve az európai gondolat, az együttműködések lehetőségét, a határon vagy határokon is átívelő, nemzeti kultúrák találkozási programjait is feltárjon egy-egy ilyen pályázat.”

2018 végén derül ki, melyik magyar település viselheti majd a címet. Különlegesség, hogy Magyarország 2023-ban az Egyesült Királysággal együtt szerepel a programban. Mindkét ország egy-egy városa lesz Európa kulturális fővárosa, annak ellenére, hogy addigra a britekkel már valószínűleg lezárulnak az Európai Unióból való kilépési tárgyalások.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×