Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.1
bux:
122799.82
2026. március 4. szerda Kázmér
Zárul az Európa kulturális fővárosa pályázat

Zárul az Európa kulturális fővárosa pályázat

Szerdán zárul az Európa kulturális fővárosa pályázat. Nyolc város pályázza meg a 2023-as magyarországi rendezés jogát.

Pécs után 2023-ban újra Magyarországon lehet az Európai Unió kulturális fővárosa. Ezúttal Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely, Tokaj és Veszprém pályázta meg a címet. A határidőre beérkezett pályázatokat várhatóan 2018 februárjáig tekinti át a magyar és az európai bírálóbizottság és kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat. A folyamatról Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár számolt be az InfoRádió Aréna című műsorában.

„A pályáztatás folyamata új mederbe került az Európai Bizottság szándéka szerint. Felkérnek egy nemzetközi szakértői testületet, amelybe egyébként Magyarország is delegálhat két személyt. Az előválasztási folyamatban van egy nemzeti hatóság, öt-hat minisztérium vesz részt az előkészítésében. Van egy fix összeg, amit általában meg szoktak kapni az Európai Uniótól a lehetőséget elnyert városok, ez a Melina Mercouri-díj, amely egy másfél millió eurós, mintegy ötszáz millió forintos összeg, amelyet programokra költhetnek. Ennek többszörösére szüksége lesz még a győztes városnak, hogy gazdag és hatékony programsorozatot tudjon lebonyolítani.”

Az európai gondolatot, az együttműködések lehetőségét kell felmutatnia a sikeres pályázatnak – tette hozzá Hoppál Péter.

„A szándék az, hogy az európai kulturális övezetben való különleges színt mutassa fel az adott város a pályázatában, illetve az európai gondolat, az együttműködések lehetőségét, a határon vagy határokon is átívelő, nemzeti kultúrák találkozási programjait is feltárjon egy-egy ilyen pályázat.”

2018 végén derül ki, melyik magyar település viselheti majd a címet. Különlegesség, hogy Magyarország 2023-ban az Egyesült Királysággal együtt szerepel a programban. Mindkét ország egy-egy városa lesz Európa kulturális fővárosa, annak ellenére, hogy addigra a britekkel már valószínűleg lezárulnak az Európai Unióból való kilépési tárgyalások.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×