Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Zárul az Európa kulturális fővárosa pályázat

Zárul az Európa kulturális fővárosa pályázat

Szerdán zárul az Európa kulturális fővárosa pályázat. Nyolc város pályázza meg a 2023-as magyarországi rendezés jogát.

Pécs után 2023-ban újra Magyarországon lehet az Európai Unió kulturális fővárosa. Ezúttal Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely, Tokaj és Veszprém pályázta meg a címet. A határidőre beérkezett pályázatokat várhatóan 2018 februárjáig tekinti át a magyar és az európai bírálóbizottság és kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat. A folyamatról Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár számolt be az InfoRádió Aréna című műsorában.

„A pályáztatás folyamata új mederbe került az Európai Bizottság szándéka szerint. Felkérnek egy nemzetközi szakértői testületet, amelybe egyébként Magyarország is delegálhat két személyt. Az előválasztási folyamatban van egy nemzeti hatóság, öt-hat minisztérium vesz részt az előkészítésében. Van egy fix összeg, amit általában meg szoktak kapni az Európai Uniótól a lehetőséget elnyert városok, ez a Melina Mercouri-díj, amely egy másfél millió eurós, mintegy ötszáz millió forintos összeg, amelyet programokra költhetnek. Ennek többszörösére szüksége lesz még a győztes városnak, hogy gazdag és hatékony programsorozatot tudjon lebonyolítani.”

Az európai gondolatot, az együttműködések lehetőségét kell felmutatnia a sikeres pályázatnak – tette hozzá Hoppál Péter.

„A szándék az, hogy az európai kulturális övezetben való különleges színt mutassa fel az adott város a pályázatában, illetve az európai gondolat, az együttműködések lehetőségét, a határon vagy határokon is átívelő, nemzeti kultúrák találkozási programjait is feltárjon egy-egy ilyen pályázat.”

2018 végén derül ki, melyik magyar település viselheti majd a címet. Különlegesség, hogy Magyarország 2023-ban az Egyesült Királysággal együtt szerepel a programban. Mindkét ország egy-egy városa lesz Európa kulturális fővárosa, annak ellenére, hogy addigra a britekkel már valószínűleg lezárulnak az Európai Unióból való kilépési tárgyalások.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×