A két ifjú 1841-ben a már akkor patinás pápai református kollégiumban találkozott először - mondta el az MTI-nek Ratzky Rita irodalomtörténész, aki a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Pest megyei régiója által szervezett konferencia egyik előadójaként Jókai és Petőfi kapcsolatának alakulásáról beszél.

A hallgatóság megtudhatja, hogy egyfajta testvéri viszony alakult ki közöttük, amelyben a tapasztaltabb, két évvel idősebb Petőfi Sándor bátyként pátyolgatta Jókai Mórt. Irodalmi ambíciójuk is ekkor bontakozott ki a helyi önképző körben, Jókai az Istenítélet című novellájáért, Petőfi Sándor pedig a Szín és való című verséért kapott díjat. Az itt indult, egymást erősítő szellemi szárnyalás is hozzájárult ahhoz, hogy Jókai Mór mintegy 100 kötettel gazdagította irodalmunkat, Petőfi Sándort pedig rövid élete ellenére több mint 860 költeményével, novelláival és drámájával az egyik legtermékenyebb magyar költőként tartják számon.

Az író és a költő Pesten a polgári független Magyarország megteremtésének szellemében 1846-ban életre hívta a Tizek Társaságát, amelynek tagjai azután az 1848-as márciusi ifjakként váltak ismertté. Jókai Mór éppen március 15-én a Nemzeti Színházban, Katona József Bánk bánjának előadása után ismerkedett meg a nála 8 évvel idősebb színésznővel, Laborfalvi Rózával, a kapcsolatot a korkülönbség miatt Petőfi Sándor ellenezte, barátságuk is megromlott, legközelebb csak 1849 májusában találkoztak.

A Jókai Mórra emlékező konferenciát a gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskolában rendezik meg, ahol szó lesz az író regényeiről is.