Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
330.75
bux:
146155.68
2026. november 13. péntek Szilvia

A nemzeti költőt lakossági ötletek is segítik

Belgiumban létrehozták a nemzeti (koszorús) költő intézményét azzal a megoldhatatlannak tűnő feladattal, hogy építsen hidat az ország két elkülönülő kulturális közössége, a vallonok és a flamandok között.

A címet elsőként két évig Charles Ducal flamand költő viseli. Az 1952-ben Leuvenben született szerzőt az egyik legjelentősebb holland (flamand) költőként tartják számon, noha szűkebb hazájában, Flandriában csak kevéssé ismeri a szélesebb közönség.

Míg betölti a nemzeti költő tisztségét, Ducalnak évente legkevesebb hat olyan költeménnyel kell előállnia, amely a kétkultúrájú Belgium belső konfliktusaival foglalkozik, és felolvasásokat is kell tartania a "nyelvi határ mindkét oldalán". Legelső művét beiktatása alkalmából január 29-én Brüsszelben mutatja be.

"Mi flamandok ismerjük az angol vagy olasz költőket, de gyakran semmit sem tudunk Brüsszel és Vallónia gazdag irodalmáról" - hangsúlyozta Carl De Strycker, a koszorús költő intézményének belgiumi bevezetését kezdeményező irodalmi szervezetek egyikének, a Gand-i Költészeti Központnak a vezetője.

Charles Ducal 2016-ban egy frankofón költőnek adja át a nemzeti költő titulusát. A koszorús költők műveit lefordítják az ország mindhárom hivatalos nyelvére, franciára, flamandra (holland) és németre.

A www.poetelaureat.be honlapon a lakosság is ötletekkel segítheti a mindenkori koszorús költőt küldetése teljesítésében.

A koszorús (egyes országokban ma: nemzeti vagy udvari) költő intézménye a római birodalom idejére nyúlik vissza, Itáliában a 13. századig volt szokásban. Nagy-Britanniában a 17. század óta ítélik oda a címet, az 1999-ben kinevezett Andrew Motion például a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról és az anyakirálynő haláláról is írt verset.

Az Egyesült Államokban 1937, Hollandiában 2000 óta létezik a "nemzeti költő" intézménye. Belgiumnak eddig csak egyszer volt nemzeti költője, a 20. század elején Emile Verhaeren, a franciaajkú nagy flamand költő személyében.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×