Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Száz legendás fotót árvereznek el

A fotótörténelemben rendkívülinek számító árverés híre tartja lázban a gyűjtőket, bár az eseményre még két hónapig kell várni: Henri Cartier-Bresson száz fotóját árverezi el a Christie's aukciósház.

Henri Cartier-Bresson, a nagy francia fotóművész, akit hazájában gyakran csak HCB-ként említenek, 2004-ben, 95 éves korában hunyt el, és egész életében esküdt ellensége volt a művészeti piacoknak. "A fotókat nem méricskélni, hanem nézni kell" - hangoztatta.

Elutasította a másolatok számozását, illetve számuknak korlátozását, fütyült a vintage példányokra, amelyekért rajonganak a gyűjtők. Azért a a Christie's november 11-i árverése, amelyen HCB száz fotója kerül kalapács elé, már most izgalmasnak ígérkezik - írta meg a Le Monde.

A művész hagyatékát őrző Cartier-Bresson alapítvány ugyanis elhatározta, hogy megválik az archívumában őrzött 30 ezer másolat közül azoktól, amelyekből több példánnyal rendelkezik. Az árverés arra szolgál, hogy a HCB életművének népszerűsítésére létrejött szervezet, amely 2003-ban egy montparnasse-i műhelyben rendezkedett be, nagyobb, központibb fekvésű helyiséget vásárolhasson magának.

A Christie's-nek már van gyakorlata a fotó-aukciókban. 2010 novemberében Richard Avedon 54 fotóját összesen 5,4 millió euróért (csaknem másfél milliárd forint) árverezte el. Cartier-Bresson 100 fotójáért előzetesen 1,7 millió eurót várnak - ez a szám azonban nőhet, mert sok olyan másolat kerül kalapács alá, amelyből kevés vagy éppen egyetlen más példány sem forog a piacon.

A Le Monde külön említi ezek közül a HCB által saját vetetlen ágyáról készített felvételt (1962), a júliusban meghalt Lucian Freud brit festő 1997-es portréját, vagy a legrégibb, 1929-ben kattintott fotót, amelyen egy roueni szabó kirakata látható. Kalapács alá kerül egy remek felvétel Matisse festőpalettájáról, amelyet 1944-ben Vence városkában készített HCB.

Cartier-Bresson az a fotós, aki Robert Doisneau mellett a legtöbb képet adta el Franciaországban: az 1950-1970-es években még szinte semmit, de 1980-tól kezdve, amikor a piac fellendült, már sokat. Így sok kópia van forgalomban, közülük egyes aláíratlan példányokat kiadók vagy újságok archívumából illetéktelenül tulajdonítottak el - a HCB alapítvány ilyen esetekben követeli, hogy vonják vissza a fotót az adott árverésről.

Cartier-Bresson alkotásai főleg azokban a galériákban keltek el, amelyek - elsősorban az Egyesült Államokban - megrendelték tőle a kópiákat. Csak találgatni lehet, összesen hány ilyen másolatról volt szó - feltehetően több ezerről. "Nem lehet pontosan tudni - ismerte el a párizsi lapnak Martine Frank, a HCB-alapítvány elnöke.

Ezek az 1980-as és az 1990-es években rendelésre készült, 30x40 centis formátumú, fekete keretbe zárt kópiák, amelyeket a fotós a fehér margón írt alá, ma ritkán bukkannak fel a piacon. Az örökösök nem készítenek újabb példányokat, ami megfelel a józan észnek: egy művész életműve lezárul a halálával, hiszen többé sem ellenőrizni, sem aláírni nem tudja a laboratóriumból kikerülő lenyomatokat - írta a Le Monde.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×