Amikor a kiadók már úgy vélik, ennél nem lehet rosszabb, ami a letöltések elharapózását illeti, a veterán brit együttes, a Marillion úgy döntött, fájlmegosztó portálokon is elérhetővé teszi friss albumát. Ezzel a Marillion túlszárnyalja a Radioheadet, a Coldplayt és a Nine Inch Nailst is, amelyek új lemezeiket honlapjukról is elérhetővé tették.

Tegyük hozzá, a Radiohead 2008-as válogatáslemezét már az EMI segítségével dobta piacra.

A Marillion tizenötödik albumát, a Hapiness int he Roadot azonban nem csupán a saját honlapján teszi letölthetővé, hanem hivatalosan is föltöltik olyan, világszerte népszerű megosztóportálokra, mint a PirateBay, a Mininova vagy épp a LimeWire.

Mivel a szerzői jog a saját tulajdonukban van, így ez azon kevés lemezek egyike lesz, amelyet minden félelem nélkül le letölthet majd mindenki, hiszen nem szeg meg vele semmiféle érvényben lévő szerzői jogot.

A nyolcvanas évek közepén igen népszerű Marillion mindig is alkalmazta a legújabb informatikai lehetőségeket, hiszen az elsők között, a kilencvenes évek közepén már saját honlapjukon is elérhetővé tették muzsikájukat.

Keresik a rajongókat

Most billentyűsük, Mark Kelly úgy nyilatkozott: ugyan nem támogatják az illegális fájlmegosztást, a gyakorlatban rengetegen töltenek le zenét a világhálóról. Mint mondta, tudni szeretnék, merre találhatóak azok a rajongóik, akik a fájlmegosztó portálokat használják. Ha szeretni fogják az albumot, akkor arra fogják őket bátorítani, hogy ha már ingyen jutottak hozzá a lemezhez, akkor legalább a turné egyik koncertjére fizessék ki a jegy árát.

A Radiohead 2007-es albumát, az In Rainbowt úgy jelentette meg portálján, hogy azt kérte a letöltőktől, annyit fizessenek, amennyit gondolnak. A Coldplay első kislemezét teljesen szabadon lehetett letölteni, akárcsak a Nine Inch Nails 2008-as lemezét.

Az olyan előadók pedig, mint Madonna, már elsősorban a koncertektől várnak jelentős bevételeket.

A brit lemezipari szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Marillion lépése nem jelenti azt, hogy mindent szabadon lehet megosztani, engedély nélkül, hiszen nincs minden művész olyan pozícióban, hogy olyan lépést engedjen meg magának, mint a brit együttes.

Mark Meharry, a Marillionnal együtt dolgozó Music Glue internetes portál alapítója szerint ugyan a zeneipar a megosztást lopásnak tartja, kereskedelmi szemszögből viszont azért hasznos, mert a lehető legtöbb zenerajongóhoz lehet így eljutni olcsón, világszerte.

Mit emlékezetes, nemrégen az FBI látogatta meg azt a bloggert, aki kilenc dalt tett elérhetővé a világhálón a Gun's 'n' Roses 14 éve készülő albumáról.  A férfi ellen eljárást indítottak.Megállíthatatlan letöltés

A fájlmegosztás abban több, mint az egyszerű letöltés, hogy nem csak saját magunk számára szerezzük meg ingyen így a digitális tartalmat, leginkább filmet vagy zenét, hanem mások számára is elérhetővé tesszük. Így már az üres cd-kbe épített szerzői jogi átalánydíjat is kikerüljük, amit a barátunk lemezeinek másolásakor még megfizettünk (habár a közhiedelemmel ellentétben ez is törvénybe ütközik hazánkban).

Míg az albumaikat honlapjaikon elérhetővé tevő együttesek ezen lemezeit legálisan töltjük le  (bár a megosztóporálokon, azaz torrentoldalakon való közzétételük már ezeknek is törvényellenes lehet), addig a kiadók által piacra dobott albumok megosztása, letöltése hivatalosan a szerzői jogokba ütközik.

A fájlmegosztó portálok elleni küzdelem 2000-ben kezdődött, amikor a Metallica megtalálta egy dalát a Napster megosztóportálon. Azóta a Napster legális, de ezért fizetős letöltőoldallá alakult (ahol megosztani nem lehet).

Az Egyesült Államokban folyamatosak a perek a világszerte népszerű megosztóoldalak, például a TorrentSpy vagy a Pirate Bay ellen, de az Isohunt sincs teljes biztonságban. Az fenntartók általában úgy érvelnek, nem tehetnek róla, ha felhasználóik jogvédett tartalmat tesznek elérhetővé a segítségükkel.

Az IFPI, a zeneipar nemzetközi szövetsége ugyanakkor üdvözli az olyan bírósági döntéseket, melyek szerint az internetszolgáltatók felelőssége és feladata a hálózatukon zajló fájlcserélések megakadályozása.

Nemzetközi viszonylatban már az eladások 15 százaléka, 2,9 milliárd dollárnyi forgalom keletkezik legális letöltéssel. Ugyanakkor a Nemzetközi Hanglemezszövetség felmérései szerint 2006-ban a legális forgalom hússzorosát, közel húszmilliárd dalt töltöttek le illegálisan.

Közép-Európában pedig a teljes internetes adatforgalom közel nyolcvan százalékát a jogvédett tartalmak illegális terjesztése, letöltése teszi ki.

A zenészek közül sok új, kezdő zenekar tesz szert úgy rajongótáborra, hogy ilyen portálokon osztja meg muzsikáját (de ekkor ez jogilag rendben van, akárcsak a fent említett nagyoknál).A magyar szabályozás

A magyar törvények szerint a "magáncélú szabad felhasználás" nincs megtiltva. Magáncélúnak csak a házilag készült másolat minősül, amelyet saját tulajdonban álló műszaki berendezés segítségével saját, magánjellegű használat céljára készítettek. A letöltés magáncélra jogszerű weboldalról önmagában legális.

Ezzel ellentétben a (már a letöltés közben megosztó) fájlcserélő programok használata illegális, mivel a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a jogvédett tartalmat, amiért már engedélyt kérni és fizetni kéne, továbbá a jogosultaknak vagyoni hátrányt okoznak.