Infostart.hu
eur:
366.87
usd:
333.97
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Illusztráció a mesterséges intelligenciához.
Nyitókép: Pexels

Nincs több mesterséges intelligencia az általános iskolában, New Yorknak elege lett

Zohran Mamdani polgármester szerint a tech-szektor akarja erőszakosan elhitetni az emberekkel, hogy az AI-alapú oktatás elkerülhetetlen és ez képviseli a jövőt. Véleménye szerint viszont a gyerekeknek sokkal inkább az emberi kapcsolatokra, a tanáraikra és a kritikus gondolkodás elsajátítására van szüksége.

New York polgármestere, Zohran Mamdani új szabályokat jelentett be az iskolai mesterségesintelligencia-használatra – írja a The Verge híradása alapján a Telex.

A 2026/27-es tanévben a nyolcadik osztályig tanuló, mintegy 600 ezer állami iskolás nem használhat AI-eszközöket az osztályteremben, a pedagógusok pedig nem alkalmazhatnak mesterséges intelligenciát dolgozatok javítására vagy osztályozására.

Első körben egy egyéves moratóriumként indul a szigorítás, és a középiskolásoknál is csak meghatározott helyzetekben engedélyeznék az AI használatát.

Nekik évente kétszer tájékozottsági órákat is tartanának, hogy a diákok megtanuljanak kritikusan viszonyulni a technológiához, mielőtt túlságosan ráhagyatkoznának. A kizárólag társaságot vagy mentális támogatást nyújtó chatbotokat pedig minden évfolyamon betiltanák.

A városvezető úgy véli, a gyerekeknek legfőképpen a tanárokra, az emberi kapcsolatokra és a személyes interakciókra van szüksége az egészséges fejlődéshez.

A polgármester szerint a technológiai ipar azt próbálja elhitetni, hogy az AI-alapú oktatás elkerülhetetlen és szükséges, New York azonban nem fogadja el ezt az állítást.

A szabályozás nem jelent teljes tiltást az oktatási intézményekben, hiszen a tanárok továbbra is használhatnak AI-eszközöket óratervezéshez, és kivételeket is engedélyezhetnek a fogyatékossággal élő, illetve a többnyelvű diákokat segítő eszközöknél. Ugyancsak lehetnek kivételek bizonyos informatikai és más specifikus képzésekben.

New York vezetése a képernyőhasználatot is szigorítja, például a képernyőidőt harmadik osztályig tiltják, a középiskola előtti korosztálynál pedig napi legfeljebb 45 perces képernyőidőt javasolnak. Az oktatási célú AI-ról sem mondanak le teljesen, ugyanis egy kisebb kísérleti programban legfeljebb néhány középiskolai osztályban tesztelnek előzetesen ellenőrzött eszközöket, melyek között van angol nyelvi támogatásra, matematikára, tanulási gyakorlásra, illetve több tantárgyra használható rendszer is meghatározott időkorlátokkal.

Más országokban, köztük Norvégiában, Svédországban és Hollandiában szintén vezettek már be korlátozásokat a digitális technológiák iskolai használatára, az Egyesült Államokban viszont jelenleg a New York-i szabályozás az egyik legszigorúbb.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×