Szigorítanának az ukrán menedékkérők beengedésének feltételein a német kormánypártok, a nyár óta ugyanis jelentősen megugrott a Németországba érkező katonakorú fiatal férfiak száma.

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a szociáldemokratákkal nagykoalícióban kormányzó CDU és a CSU szerint ezekre a férfiakra inkább otthon lenne szükség, de azért is szigorítanának, mert az ukrán menekültek már most is jelentősen leterhelik a német szociális ellátórendszert. Felidézte, hogy Németország évek óta küzd a hatalmas menekültpopuláció szociális és egészségügyi ellátásával, és a keresztény pártok úgy vélik, a kapacitás határához ért az ellátórendszer. Az új kormány már csökkentette az ukrán menekülteknek járó pénzbeli juttatást, de ez inkább jelképes változtatás volt: például egy egyedülálló ukrán menekült 460 euró helyett már csak 441 eurót kap, akik házastársak vagy befogadóközpontokban élnek, 397 euróra jogosultak, a 25 év alatti fiatalok pedig 353 euróra.

„A német kormány arra próbálja ösztönözni az ukrán menekülteket, hogy helyezkedjenek el a munkaerőpiacon, merthogy az érkezőknek nagyjából fele munkanélküliként van regisztrálva”

– mondta a vezető elemző.

Azt is kiemelte, hogy pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de míg augusztus közepén hetente kevesebb, mint húsz 18-22 éves ukrán menedékkérőt regisztráltak, szeptemberben viszont már heti ezren jelentkeztek. A legsúlyosabb helyzetet Észak-Rajna-Vesztfália tartományból jelentették, ahol összesen több mint 262 ezer ukrán menekült tartózkodik, de Bajorország is eléri már 190-200 ezret az ukrán menekültek száma. Dócza Edith Krisztina jelezte, az élénkülésnek az az oka, hogy augusztusban jelentős lazításról döntött az ukrán kormány: kiengedik az országból a 18 és 22 év közötti fiatal férfiakat, akik eddig nem hagyhatták el az országot, illetve ha vissza akarnak térni az országba, akkor ezt megtehetik szabadon anélkül, hogy a határon őrizetbe vennék őket.

Arról, hogy miként szigorítanák az ukrán menedékkérők beengedésének feltételeit a német kormánypártok, nem osztottak meg részleteket, de biztosan lépniük kell, mert Németországban megváltozott a közhangulat, és a lakosság kezd egyre elutasítóbb lenni a bevándorlókkal szemben. Ezt jelezte az elemző szerint az előre hozott választások eredménye februárban, illetve az isi, hogy a legszigorúbb bevándorláspolitikát szorgalmazó párt, az AfD támogatottsága folyamatosan növekszik, és már a legnépszerűbb az országban.

„Annak ellenére, hogy tíz évvel ezelőtt Németország gyakorlatilag nyitott kapukkal várta a bevándorlókat, már azért

sokkal óvatosabbak a német pártok is, de különösen a társadalom egyre szkeptikusabb a befogadással kapcsolatban”

– hangsúlyozta Dócza Edith Krisztina.

A migrációkutató közölte azt is, hogy a skandináv országokban is irányváltás történt az ukránokat érint menekültpolitikában, illetve Lengyelországban, amely az ENSZ adatai szerint a legnagyobb számban fogadta be a szomszédos országok közül az ukrán háborús menekülteket, próbálják csökkenteni a juttatásokat, és arra ösztönözni az ukránokat, hogy helyezkedjenek el a munkaerőpiacon. A szakértő úgy látja, az a félelem, ami már megtörtén tíz évvel korábban, hogy a menekültek felvették a támogatásokat, de nem integrálódtak a társadalomba. Ukrajna esetében az elemző szerint az is nehezíti a helyzetet, hogy ha lezárul a háború, akkor sokan visszatérhetnek a hazájukba, és az megint érzékenyen érintheti a munkaerőpiacot, ugyanakkor Dócza Edith Krisztina jelezte, a felmérések szerint az ukrán menekültek körében a visszatérési hajlandóság jóval alacsonyabb, mint amit a befogadó kormányok remélnek.