Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Dán fegyveres erők

Őrizetben egy Volodimir Z. nevű férfi az Északi Áramlat robbantása kapcsán

Paprocki közölte, hogy védence jogi lépéseket fog tenni a kiadatása ellen azzal az indoklással, hogy az európai elfogató parancs nem hajtható végre ellene, mert hazája háborúban áll Oroszországgal.

Őrizetbe vettek kedden Lengyelországban egy ukrán állampolgárságú férfit, aki Németország gyanúja szerint búvárként részt vett az Északi Áramlat gázvezeték 2022-ben történt felrobbantásában, és emiatt európai elfogatóparancsot adtak ki ellene - erősítette meg a férfi lengyel ügyvédje.

Az ügyvéd, Tymoteusz Paprocki ezzel az RFM FM lengyel rádió értesülését erősítette meg, miszerint a Volodimir Z. nevű férfit a Varsóhoz közeli Pruszkow városban vették őrizetbe kedden délelőtt.

Egyelőre sem lengyel, sem német hivatalos tisztségviselő nem nyilatkozott az őrizetbe vétel ügyben.

Paprocki közölte, hogy védence jogi lépéseket fog tenni a kiadatása ellen azzal az indoklással, hogy az európai elfogató parancs nem hajtható végre ellene, mert hazája háborúban áll Oroszországgal.

A német hatóságok által folytatott nyomozás eddigi eredménye szerint egy csoport 2022 szeptemberében egy Rostockból induló vitorlás jachttal elhajózott a dániai Bornholm-sziget közelébe a Balti-tengeren, robbanószerkezeteket helyezett el a tenger mélyén futó vezetékpáron, és távolról működésbe hozta azokat. Mivel a robbanások Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét is érintették, mindhárom ország külön vizsgálatot indított az ügyben, de Stockholm és Koppenhága időközben lezárta az eljárást, így a nyomozást jelenleg kizárólag Berlin folytatja.

Az Északi Áramlat-1 Oroszország fő gázszállítási útvonalaként szolgált Németország felé egészen addig, amíg Moszkva 2022 augusztusában le nem állította a szállítást. Az Északi Áramlat-2 soha nem kezdte meg működését, mert Berlin az engedélyezési folyamatot az ukrajnai háború előtt felfüggesztette.

Az ügyben az olasz hatóságok már augusztusban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárságú férfit, Szerhij Kuznyecovot, akit a szabotázsakció egyik fő szervezőjének tartanak. Egy bolognai fellebbviteli bíróság szeptember közepén úgy döntött, hogy ki kell őt adni Németországnak.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×