Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Johann Wadephul német külügyminiszter a sajtó képviselőinek nyilatkozik a nemzetközi békefenntartó missziókról szóló, miniszteri szintű ENSZ-találkozó kezdete előtt Berlinben 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Németország nem enged, csak a kétállami megoldás után ismerné el a palesztin államot

Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és legutóbb Portugália jelentette be a palesztin állam elismerését. Értesülések szerint több ország hasonló döntésre készül, Németország azonban egyelőre nem hajlandó erre.

Portugália hivatalosan elismerte a palesztin államot – jelentette be vasárnap késő este Paulo Rangel portugál külügyminiszter, akinek országa ezzel Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália példáját követte. Rangel közlése szerint Luís Montenegro miniszterelnök Lisszabonban a parlamenti pártok "széles konszenzusával" hozta meg a döntést.

Németország álláspontja egyelőre eltér, ezt Johann Wadephul külügyminiszter is megerősítette, mielőtt elindult volna az ENSZ közgyűlésére, amelyen rendkívüli találkozót tartanak a palesztin kérdésről és a kétállami megoldásról. Berlin – mint arra a napokban Madridban Pedro Sanchez spanyol kormányfővel tartott találkozóján Friedrich Merz kancellár is utalt – az elismerést a kétállami megoldáshoz köti. A miniszter közölte, hogy az önálló palesztin állam elismerése csakis a folyamat végén, azaz a kétállami megoldást célzó tárgyalások sikeres befejezése után jöhet szóba. Ezeket a tárgyalásokat azonban haladéktalanul meg kell kezdeni – idézték a német hírportálok Johann Wadephult.

„A palesztin állam a célunk. Kiállunk a kétállami megoldás mellett. Nincs más út. Ezt azonban tárgyalások útján kell elérnünk” – mondta a külügyminiszter, és hozzátette, a megbékélés, a tárgyalásos megoldás nehéz és fáradságos „középút”, de Németország ezt képviseli.

Két évvel a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni terrortámadása után még mindig nincs kiút a konfliktusból, de Merz kancellárhoz hasonlóan a külügyminiszter elítélte Izrael gázai offenzíváját, ami – mint fogalmazott – „teljes mértékben rossz út”. A régiónak Wadephul szerint most azonnali tűzszünet kell, a gázai embereknek lényegesen több humanitárius segítségre van szükségük, és követelte az izraeli túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását.

A német kormány régóta szorgalmazza az izraeliek és a palesztinok közötti kétállami megoldást, amelyben a zsidók és a palesztinok békésen élnek egymás mellett két külön államban Ezt azonban az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu a leghatározottabban elutasítja, mini ahogy a Hamász terrorszervezet is.

A német kormány az elmúlt hetekben elítélte a Gáza elleni izraeli támadásokat. Ezt erősítette meg azzal a döntésével is, hogy a jövőben nem szállít olyan fegyvereket Izraelnek, amelyek a Gázai övezetben bevehetők, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Izrael fegyveres támogatását teljes mértékben beszüntette volna.

Németországot a holokausztból fakadóan rendkívül érzékeny kapcsolatok fűzik Izraelhez. Ezt az akkori kancellár, Angela Merkel 2008-ban az izraeli parlamentben, a Kneszetben elhangzott beszédében úgy fogalmazta meg, hogy Izrael támogatása német államérdek. Joachim Gauck volt államfő 2015-ben Izrael támogatását német erkölcsi kötelességnek nevezte. Mindezt a korábbi és a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz és Friedrich Merz is megerősítette.

A német külügyminiszter felszólal azon a rendkívüli konferencián, amelyet az ENSZ-közgyőzés keddi ülésszaka előtt Franciaország és Szaúd-Arábia kezdeményezésére rendeznek a a kétállami megoldás kilátásairól.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×