Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Johann Wadephul német külügyminiszter a sajtó képviselőinek nyilatkozik a nemzetközi békefenntartó missziókról szóló, miniszteri szintű ENSZ-találkozó kezdete előtt Berlinben 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Németország nem enged, csak a kétállami megoldás után ismerné el a palesztin államot

Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és legutóbb Portugália jelentette be a palesztin állam elismerését. Értesülések szerint több ország hasonló döntésre készül, Németország azonban egyelőre nem hajlandó erre.

Portugália hivatalosan elismerte a palesztin államot – jelentette be vasárnap késő este Paulo Rangel portugál külügyminiszter, akinek országa ezzel Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália példáját követte. Rangel közlése szerint Luís Montenegro miniszterelnök Lisszabonban a parlamenti pártok "széles konszenzusával" hozta meg a döntést.

Németország álláspontja egyelőre eltér, ezt Johann Wadephul külügyminiszter is megerősítette, mielőtt elindult volna az ENSZ közgyűlésére, amelyen rendkívüli találkozót tartanak a palesztin kérdésről és a kétállami megoldásról. Berlin – mint arra a napokban Madridban Pedro Sanchez spanyol kormányfővel tartott találkozóján Friedrich Merz kancellár is utalt – az elismerést a kétállami megoldáshoz köti. A miniszter közölte, hogy az önálló palesztin állam elismerése csakis a folyamat végén, azaz a kétállami megoldást célzó tárgyalások sikeres befejezése után jöhet szóba. Ezeket a tárgyalásokat azonban haladéktalanul meg kell kezdeni – idézték a német hírportálok Johann Wadephult.

„A palesztin állam a célunk. Kiállunk a kétállami megoldás mellett. Nincs más út. Ezt azonban tárgyalások útján kell elérnünk” – mondta a külügyminiszter, és hozzátette, a megbékélés, a tárgyalásos megoldás nehéz és fáradságos „középút”, de Németország ezt képviseli.

Két évvel a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni terrortámadása után még mindig nincs kiút a konfliktusból, de Merz kancellárhoz hasonlóan a külügyminiszter elítélte Izrael gázai offenzíváját, ami – mint fogalmazott – „teljes mértékben rossz út”. A régiónak Wadephul szerint most azonnali tűzszünet kell, a gázai embereknek lényegesen több humanitárius segítségre van szükségük, és követelte az izraeli túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását.

A német kormány régóta szorgalmazza az izraeliek és a palesztinok közötti kétállami megoldást, amelyben a zsidók és a palesztinok békésen élnek egymás mellett két külön államban Ezt azonban az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu a leghatározottabban elutasítja, mini ahogy a Hamász terrorszervezet is.

A német kormány az elmúlt hetekben elítélte a Gáza elleni izraeli támadásokat. Ezt erősítette meg azzal a döntésével is, hogy a jövőben nem szállít olyan fegyvereket Izraelnek, amelyek a Gázai övezetben bevehetők, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Izrael fegyveres támogatását teljes mértékben beszüntette volna.

Németországot a holokausztból fakadóan rendkívül érzékeny kapcsolatok fűzik Izraelhez. Ezt az akkori kancellár, Angela Merkel 2008-ban az izraeli parlamentben, a Kneszetben elhangzott beszédében úgy fogalmazta meg, hogy Izrael támogatása német államérdek. Joachim Gauck volt államfő 2015-ben Izrael támogatását német erkölcsi kötelességnek nevezte. Mindezt a korábbi és a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz és Friedrich Merz is megerősítette.

A német külügyminiszter felszólal azon a rendkívüli konferencián, amelyet az ENSZ-közgyőzés keddi ülésszaka előtt Franciaország és Szaúd-Arábia kezdeményezésére rendeznek a a kétállami megoldás kilátásairól.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Velencei-tóról dönteni kell

Szakértő: a Velencei-tóról dönteni kell

Nehéz lenne még ezen a nyáron dönteni a Velencei-tó helyzetének rendezéséről, de lenne min változtatni – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója, aki szerint az is katasztrófa, ahogy sokszor hozzáállunk a helyzethez, miközben fel kellene készülni a tó vízállásának drasztikus változásaira.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×