Bár Donald Trump megígérte őket Ukrajnának, egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek új gyártású fegyverek lesznek-e vagy már meglévők, és hogy melyik ország biztosítja őket: az amerikaiak, vagy valamelyik NATO-tagország – mondta László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.

„Tizenhét darab az nagyon sok. Annyiban szűkítette a kört az amerikai elnök, hogy alapvetően NATO-tagállamokra számít. A Patriotokból az Egyesült Államoknak van a legtöbb, összesen 15 zászlóalj, de ez is kevés, mert az amerikaiak ezzel nemcsak a saját területüket, hanem külföldi bázisaikat és a szövetségeseiket is védik” – tette hozzá az elemző.

Jelen pillanatban még hét NATO-tagállamnál van hadrendben ez az eszköz, közülük Németországnak van a legtöbb. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi, mert ezek minősített titkos adatok, ráadásul ezek komplex rendszerek. Egy ilyen üteg parancsnoki egységből, illetve különböző indítóállomásokból és más komponensekből áll. A németeknél körülbelül 8 üteg lehet, és további 4+4-et rendeltek az amerikaiaktól, amelyeknek a következő években kellene megérkezniük – mondta a szakértő.

„Lehet, hogy az amerikai elnök arra gondolt, hogy a meglévő rendszerek közül adnak át, de az is lehet, hogy a még gyártás alatt lévő rendszerek átadását ütemezik át, és azokból biztosítanak Ukrajnának. Történt már ilyen például Svájccal is. Az ország ugyan nem NATO-tag, de éppen ilyen rendszerekre vár, és velük már közölte is Washington, hogy várniuk kell, az ő rendszereiket Ukrajna fogja megkapni” – tette hozzá.

Az kérdéses, hogy lehet-e kötelezni egy NATO-tagországot arra, hogy adja át a saját légvédelmi rendszereit másnak. „A dolog elméletileg felajánlás alapon működik – a probléma éppen az, hogy nem nagyon akaródzik az országoknak átadni a saját rendszerüket másnak, hiszen gondoljunk bele, ezzel a saját védelmükről és biztonságukról mondanának le” – fogalmazott az elemző.

Az is nagy kérdés, hogy mi történik a NATO védelmével, ha abból az ukránok kedvéért kivesznek 17 Patriot légelhárító rendszert? A szakértő szerint attól függ, honnan érkeznek ezek a rendszerek.

„Ha 17 Patriot rendszert kivennénk Európából, akkor a kontinens lényegében védtelen maradna, gyakorlatilag mindent odaadnánk Ukrajnának”

– mondta László Dávid, hozzátéve: szóba jött, hogy esetleg Görögország adna át egy rendszert. Nekik körülbelül 6 ütegjük lehet. Rebesgetik még a nem NATO-tag Izraelt, ahol már nem használják a Patriotokat, de ez még mindig nem fedi a 17 darabot.

A Patriot légvédelmi rendszer egyébként rendkívül hatékony. Eddig elég jól bizonyítottak Ukrajnában is, és az iráni–izraeli konfliktusnál is 80-90 százalék körüli hatékonysággal működtek. De ez sok mindentől függ.

„Nemcsak a rendszeren múlik, hanem különböző elfogórakéták is tartoznak hozzá, és ezeknek is vannak különböző fejlettségi szintjei. Ráadásul ebből a rakétából hiány van, tehát hogyha elegendő rendszert sikerül összeszedniük, akkor sem lesz elég rakéta hozzá. 2025-ben megpróbálták felpörgetni a gyártást, de még így is csak 800-900 elfogó rakétát tudnak legyártani, és ezen kellene osztoznia annak az össszesen 19 országnak, akiknél hadrendben áll ez az eszköz. Ráadásul nagyon drága a rendszer is, és a rakéták is” – hangsúlyozta az elemző.

Az ukránok már ismerik a Patriotokat, így elég gyorsan használni is tudnák, amit kapnak. Ukrajnában van már 6 ilyen rendszer, úgyhogy nagyjából tudják, hogyan működik. A rendszerek lényege, hogy mobilisak, lehet mozgatni a vezérlést és a rakétákat is, ami nem túl nagy nehézség, de azért ki kell hozzá képezni a kezelőszemélyzetet.

A Patriotoknak elsősorban a hátországban vennék nagy hasznát, mivel a rendszerek főleg a ballisztikus rakéták, cirkálórakéták ellen hatékonyak.

Akár drónok ellen is jók lennének, de azok ellen egyszerűen nem éri meg kilőni, hiszen egy ilyen elfogó rakéta 3-4 millió dollárba kerül, egy drón meg csak 1000-10 000 dollárba. De ha az ukránok megkapják ezeket a Patriot rendszereket, akkor a stratégiai infrastruktúra védelmére szinte azonnal tudják használni őket a hátországban – mondta László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.