A munkabeszüntetést kezdeményező öt szakmai szervezet tájékoztatása szerint az akció támogatottsága az első napon 75 százalékos volt tagjaik körében, noha pontos létszámot nem közöltek.

Korábban meghatározták azoknak az ügyeknek a körét, amelyeket minimumszolgáltatásként sztrájk idején is ellátnak a bíróságok. Ezek között vannak a kiskorúakat, a fogyatékkal élőket, a nemi alapú erőszak áldozatait érintő perek és a "rendkívül sürgős intézkedéseket" igénylő eljárások.

Az érdekképviseletek szerint a kormány által bejelentett reform aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és ezzel együtt a jogállamiságot is.

Fő kritikáik között szerepel, hogy a bírói vagy ügyészi pályára lépéshez szükséges eljárások megváltoztatására irányuló javaslat magában hordozza "a jövőbeli bírák és ügyészek ideológiai szelekciójának kockázatát", és véleményük szerint "csorbulni fog a bírói és ügyészi pályához való hozzáféréshez szükséges tudás kiválósága".

Kifogásolják továbbá, hogy a módosítás megnövelné a főügyész hatáskörét, akit viszont a kormány nevez ki, előzetes felülvizsgálat és "megfelelő ellensúly nélkül".

A szakmai szervezetek úgy vélik, a reform nem válaszol valódi társadalmi igényekre és nem járul hozzá az igazságszolgáltatási rendszer valós problémáinak megoldásához, viszont növeli az átpolitizáltság kockázatát.

Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az igazságügyi minisztérium a korábban megfogalmazott kifogásaik ellenére semmit sem tett a sztrájk elkerülése érdekében.

Félix Bolanos igazságügyi miniszter korábban megalapozatlannak nevezte az érdekképviseletek félelmeit, és a reformot az azonos neműek házasságáról szóló, idén 20 éves törvényhez hasonlította, mondván, hogy "idővel a kritika megalapozatlannak bizonyul majd".

A spanyol Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CGPJ) úgy foglalt állást, hogy nincs jogalapja a bírák és ügyészek munkabeszüntetési akciójának.