Infostart.hu
eur:
379.28
usd:
320.1
bux:
126911.55
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Joe Biden amerikai elnök a Gázai övezetet uraló, palesztin iszlamista Hamász szervezet által fogva tartott túszok első csoportjának szabadon engedéséről beszél a Massachusetts állambeli Nantucketben 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tűzszünet Izrael és a Hamász között.
Nyitókép: MTI/AP/Stephanie Scarbrough

Joe Biden már kevésbé félti a demokráciát Donald Trumptól

Joe Biden volt amerikai elnök szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megért, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés.

Biden a BBC brit közszolgálati rádiónak adott, szerdán műsorra tűzött interjúban kijelentette: nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump jelenlegi amerikai elnök közvetlen hivatali elődje igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump ukrajnai rendezési stratégiája – amely a háború befejezésének érdekében területi engedményekre próbálja rábírni Ukrajnát Oroszország javára – az „appeasement” modernkori megfelelőjének tekinthető-e.

A appeasement kifejezéssel a történetírás a második háborút közvetlenül megelőző időszak brit miniszterelnöke, Neville Chamberlain nevéhez kötődő politikát tartja nyilván. Ennek a politikának a központi eleme a kiegyezés volt Adolf Hitler náci diktátorral, abban a reményben, hogy a Hitlernek felajánlott területi engedmények fejében elkerülhető a háború.

Biden a szerdai BBC-interjúban úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, és ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz államfő „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik olyan jelentős kiterjedésű terület elvételét, amely nem az övé, akkor annyival majd megelégszik. Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos egyes NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

Joe Biden elítélően szólt arról, hogy Trump az Egyesült Államok 51. tagállamává tenné Kanadát, újból amerikai fennhatóság alá venné a Panama-csatornát és területi igényt jelentett be Grönlandra.

Biden szerint az Egyesült Államok „nem ez”, az Egyesült Államok a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Hozzátette: aggasztja az a lehetőség, hogy az európai országok elveszítik Amerikába, az amerikai vezető szerepbe vetett bizalmukat. Szerinte az európai vezetők máris felteszik azt a kérdést, hogy lehet-e még bízni az Egyesült Államokban.

Arra a felvetésre, hogy sokak véleménye szerint Amerika az ő elnöksége alatt sem nyújtott elégséges katonai támogatást Ukrajnának, Joe Biden azt mondta: az ő elnöki időszaka alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy Ukrajna megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden úgy fogalmazott: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Címlapról ajánljuk
Hankó Balázs: 850 milliárd forintot fordítunk kulturális fejlesztésekre

Hankó Balázs: 850 milliárd forintot fordítunk kulturális fejlesztésekre

Korántsem került le az Iparművészeti Múzeum épületének felújítása a napirendről – hangsúlyozta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a Közlekedési Múzeum, a Természettudományi Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum jövőjéről, a költözésekről is.

Mi okozta a tüzet? Egy szobában robbanás volt, büntetőeljárás indul Budakeszin

Az elsődleges vizsgálatok szerint valószínűleg az egyik szobában történt robbanás okozhatta a több halottat és rengeteg sérültet követelő, Budakeszin péntekre virradóra történt háztüzet – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken, a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. Egy ember elhunyt a kórházban, így már négyre nőtt a halálos áldozatok száma. A sérülteké 26.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Hangyasavban tárolnák a jövő energiáját - Magyar kutatók világraszóló megoldást találtak

Hangyasavban tárolnák a jövő energiáját - Magyar kutatók világraszóló megoldást találtak

Az energetikai trilemma – a fenntarthatóság, a megfizethetőség és az ellátásbiztonság kényes egyensúlya – határozza meg Magyarország és Európa gazdasági jövőjét - hangzott el a BME legutóbbi üzleti reggelijén. A Portfolio is részt vett az eseményen, ahol rövid idő alatt meglepően sok, egymással összefüggő állítás rajzolódott ki az energetika jövőjéről. A digitális ikrek térnyerésétől a kőolaj átalakuló szerepén és a hangyasavas hidrogéntárolás lehetőségén át egészen a fogyasztói berögződések és a kényszerpályára került áramhálózatok problémájáig számos stratégiai kérdés került terítékre - beszámolónk a rendezvényről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×