Infostart.hu
eur:
387.26
usd:
333.3
bux:
125157.64
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Joe Biden amerikai elnök a Gázai övezetet uraló, palesztin iszlamista Hamász szervezet által fogva tartott túszok első csoportjának szabadon engedéséről beszél a Massachusetts állambeli Nantucketben 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tűzszünet Izrael és a Hamász között.
Nyitókép: MTI/AP/Stephanie Scarbrough

Joe Biden már kevésbé félti a demokráciát Donald Trumptól

Joe Biden volt amerikai elnök szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megért, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés.

Biden a BBC brit közszolgálati rádiónak adott, szerdán műsorra tűzött interjúban kijelentette: nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump jelenlegi amerikai elnök közvetlen hivatali elődje igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump ukrajnai rendezési stratégiája – amely a háború befejezésének érdekében területi engedményekre próbálja rábírni Ukrajnát Oroszország javára – az „appeasement” modernkori megfelelőjének tekinthető-e.

A appeasement kifejezéssel a történetírás a második háborút közvetlenül megelőző időszak brit miniszterelnöke, Neville Chamberlain nevéhez kötődő politikát tartja nyilván. Ennek a politikának a központi eleme a kiegyezés volt Adolf Hitler náci diktátorral, abban a reményben, hogy a Hitlernek felajánlott területi engedmények fejében elkerülhető a háború.

Biden a szerdai BBC-interjúban úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, és ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz államfő „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik olyan jelentős kiterjedésű terület elvételét, amely nem az övé, akkor annyival majd megelégszik. Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos egyes NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

Joe Biden elítélően szólt arról, hogy Trump az Egyesült Államok 51. tagállamává tenné Kanadát, újból amerikai fennhatóság alá venné a Panama-csatornát és területi igényt jelentett be Grönlandra.

Biden szerint az Egyesült Államok „nem ez”, az Egyesült Államok a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Hozzátette: aggasztja az a lehetőség, hogy az európai országok elveszítik Amerikába, az amerikai vezető szerepbe vetett bizalmukat. Szerinte az európai vezetők máris felteszik azt a kérdést, hogy lehet-e még bízni az Egyesült Államokban.

Arra a felvetésre, hogy sokak véleménye szerint Amerika az ő elnöksége alatt sem nyújtott elégséges katonai támogatást Ukrajnának, Joe Biden azt mondta: az ő elnöki időszaka alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy Ukrajna megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden úgy fogalmazott: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×