Infostart.hu
eur:
385.49
usd:
332.04
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Joe Biden amerikai elnök a Gázai övezetet uraló, palesztin iszlamista Hamász szervezet által fogva tartott túszok első csoportjának szabadon engedéséről beszél a Massachusetts állambeli Nantucketben 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tűzszünet Izrael és a Hamász között.
Nyitókép: MTI/AP/Stephanie Scarbrough

Joe Biden már kevésbé félti a demokráciát Donald Trumptól

Joe Biden volt amerikai elnök szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megért, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés.

Biden a BBC brit közszolgálati rádiónak adott, szerdán műsorra tűzött interjúban kijelentette: nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump jelenlegi amerikai elnök közvetlen hivatali elődje igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump ukrajnai rendezési stratégiája – amely a háború befejezésének érdekében területi engedményekre próbálja rábírni Ukrajnát Oroszország javára – az „appeasement” modernkori megfelelőjének tekinthető-e.

A appeasement kifejezéssel a történetírás a második háborút közvetlenül megelőző időszak brit miniszterelnöke, Neville Chamberlain nevéhez kötődő politikát tartja nyilván. Ennek a politikának a központi eleme a kiegyezés volt Adolf Hitler náci diktátorral, abban a reményben, hogy a Hitlernek felajánlott területi engedmények fejében elkerülhető a háború.

Biden a szerdai BBC-interjúban úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, és ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz államfő „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik olyan jelentős kiterjedésű terület elvételét, amely nem az övé, akkor annyival majd megelégszik. Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos egyes NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

Joe Biden elítélően szólt arról, hogy Trump az Egyesült Államok 51. tagállamává tenné Kanadát, újból amerikai fennhatóság alá venné a Panama-csatornát és területi igényt jelentett be Grönlandra.

Biden szerint az Egyesült Államok „nem ez”, az Egyesült Államok a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Hozzátette: aggasztja az a lehetőség, hogy az európai országok elveszítik Amerikába, az amerikai vezető szerepbe vetett bizalmukat. Szerinte az európai vezetők máris felteszik azt a kérdést, hogy lehet-e még bízni az Egyesült Államokban.

Arra a felvetésre, hogy sokak véleménye szerint Amerika az ő elnöksége alatt sem nyújtott elégséges katonai támogatást Ukrajnának, Joe Biden azt mondta: az ő elnöki időszaka alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy Ukrajna megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden úgy fogalmazott: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×