Továbbra sincs magyarázat a nagymértékű áramkimaradásra, amely a repülőtereket és a pályaudvarokat az ott rekedt utazók táborhelyévé változtatta.

Reggel fél hétre az áramszolgáltatás több mint 99 százaléka helyreállt Spanyolországban – közölte az ibériai állam szolgáltatója, a Red Eléctrica. A cég nem sokkal később arról számolt be, hogy a portugál villamosenergia-hálózat tökéletesen stabilizálódott kedd reggelre. A portugál hálózatüzemeltető, a REN már hétfő este közölte, hogy a 89 alállomásból 85 újra működik.

Hétfő este sok városlakó, többek között a spanyol fővárosban, Madridban is, teljes sötétségben tért nyugovóra. A barcelonai Sagrada Familia bazilika általában kivilágított katedrálisának tornyai megkülönböztethetetlenné váltak az éjszakai égbolton. Az utcák még azokban a negyedekben is kihaltak maradtak, ahol újra felgyulladtak a fények, mivel az emberek otthon maradtak a káoszban töltött nap után.

„Hosszú éjszaka áll előttünk” – mondta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, amikor hétfőn késő este a nemzethez szólt. „Azon dolgozunk, hogy az egész országban helyreálljon az áramszolgáltatás.”

Madridban ujjongás tört ki azokról az erkélyekről, ahol visszatért az áramszolgáltatás.

Kedd reggel a madridi metrórendszer közölte, hogy egy kivételével reggel 8 órára minden vonalon helyreállt a szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy a vonatok 80 százaléka újra közlekedik a csúcsidőben.

Hétfőn leállt a metróközlekedés, a pályaudvarok kiürültek, az üzletek és irodák bezártak, és emberek ezrei özönlöttek Madrid utcáira. A spanyolországi mentőszolgálat munkatársai közölték, hogy mintegy 35 ezer, a vasútvonalakon és a metróban rekedt utast mentettek ki. Este 23 órakor még mindig 11, az áramkimaradás miatt feltorlódott vonat várta az evakuálást – mondta Sánchez.

Az áramszünet miatt hétfőn késő este sportközpontok, pályaudvarok és repülőterek váltak ideiglenes menedékhelyekké. A barcelonai önkormányzat 1200 kiságyat osztott ki a fedett üdülőközpontokban, hogy befogadja a hazajutás nélkül maradt lakosokat és a bizonytalanságban maradt nemzetközi utazókat. Barcelona és Madrid egész területén emberek aludtak a pályaudvarok padjain és padlóján.

Miközben az internet- és mobiltelefon-szolgáltatások Spanyolország- és Portugália-szerte leálltak, az emberek elemes rádiókat vásároltak. Azok a szerencsések, akikhez eljutottak a hírek, megosztották az utcán lévő idegenekkel, amennyit csak tudtak. Barcelonában és Lisszabonban a tartalékgenerátorokkal működő néhány szupermarket előtt kígyóztak a sorok, miközben az emberek szárazárut, vizet, elemes zseblámpákat és gyertyákat vásároltak. Az alkalmazottak kézzel számolták az eurókat, mivel sok pénztárgép nem működött. Kevés benzinkút működött, így azok az autósok, akik a kivilágítatlan utakon közlekedni mertek, üzemanyag után kutattak. Az elektromos ajtókulccsal rendelkező lakosok kizárták magukat otthonaikból.

A sok kellemetlenség a túlélést veszélyeztette azok számára, akiknek olyan orvosi szükségleteik voltak, mint az inzulin hűtése vagy a dialízisgépek és oxigénkoncentrátorok áramellátása. Néhány kórház – de nem mindegyik – generátorok segítségével maradt üzemképes.

A hatóságok nem közölték, hogy mi okozta az áramkimaradást, amely a második ilyen súlyos európai áramkimaradás volt mindössze néhány hónapon belül, miután március 20-án a Heathrow repülőtéren keletkezett tűz miatt leállt Nagy-Britannia legforgalmasabb utazási csomópontja. Elmondták, kevés hasonlóan széleskörű áramkimaradásra volt példa az Ibériai-félszigeten, ahol összesen mintegy 60 millióan élnek. A Földközi-tengeren túl a spanyolországi Baleár-szigetek, valamint Ceuta és Melilla területe megúszta az áramszünetet. Az Afrika északnyugati partjainál fekvő Kanári-szigeteken sem volt áramkimaradás.

„Soha nem volt még teljes rendszerösszeomlásunk”

– mondta Sánchez miniszterelnök, és elmagyarázta, hogy Spanyolország elektromos hálózata mindössze öt másodperc alatt 15 gigawattot veszített, ami az országos igény 60 százalékának felelt meg. A spanyol kormányfő közölte, hogy a hatóságok még vizsgálják a történteket. A portugál Nemzeti Kiberbiztonsági Központ közölte: semmi jele annak, hogy az áramkimaradás kibertámadás következménye lett volna.

Teresa Ribera, az Európai Bizottság egyik ügyvezető alelnöke Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva szintén kizárta a szabotázst. Ennek ellenére az üzemzavar „az egyik legsúlyosabb epizód, amelyet az utóbbi időben Európában regisztráltak” – tette hozzá.