Infostart.hu
eur:
353.92
usd:
303.63
bux:
134434.36
2026. június 1. hétfő Tünde
Izrael légicsapásban megsemmisült házak romjaiból felszálló porban gyalogolnak emberek a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttáborra 2024. július 22-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Abdel Karím Hana

Gáza: 90 halott 48 óra alatt

Az izraeli hadseregnek most az a célja, hogy nagy kiterjedésű "biztonsági zónákat" alakítson ki az övezetben.

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ellenőrzése alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szombati tájékoztatása szerint több mint 90 palesztin vesztette életét az övezetben az elmúlt 48 órában izraeli légicsapásokban.

Egészségügyi források szerint az áldozatok között nők és gyerekek is vannak, akik egy menedékhelynek kijelölt humanitárius zónában tartózkodtak az övezet déli részén levő Hán-Júniszban.

Az izraeli hadseregnek most az a célja, hogy nagy kiterjedésű "biztonsági zónákat" alakítson ki az övezetben. A térségbe az izraeli hatóságok hat hete nem engednek be humanitárius segélyeket. A héten segélyszervezetek arra figyelmeztettek, hogy a blokád miatt több ezer gyerek éhezik.

A gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint a 2023. októbere óta tartó háborúban már több mint 51 ezer palesztin vesztette életét. A minisztérium veszteségmérlegében nem tesz különbséget civil és hadviselő áldozatok között. A harcok következtében a Gázai övezet épületeinek jelentős része megsemmisült, és a lakosság mintegy 90 százaléka belső menekültté vált. Több százezer ember él sátorban vagy romos épületben.

Izrael általában nem tekinti hitelesnek azokat az adatokat, amelyeket a Hamász, illetve intézményei közölnek a háború áldozataival kapcsolatban, szerinte ezek manipuláltak, sok esetben túlzók.

Hanan Balkhy, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyi részlegének vezetője arra kérte az Egyesült Államok új amerikai nagykövetét, Mike Huckabee-t, hogy próbáljon közbenjárni annak érdekében, hogy Izrael ismét beengedje a humanitárius segélyeket a Gázai övezetbe.

"Jó lenne, ha (a nagykövet) odamenne és első kézből tájékozódna" - mondta Balkhy.

Mike Huckabee a Trump-kormány új nagyköveteként pénteken jelent meg először nyilvánosan Izraelben. Jeruzsálem óvárosában ellátogatott a Siratófalhoz, amelynek egy repedésében elhelyezett egy papírt, amelyre az amerikai elnök írt kézzel egy imádságot.

Címlapról ajánljuk
„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

A kormányfő szerint Sulyok Tamás minden súlyos pillanatban a hallgatást választotta, több a feladata annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át, protokolleseményeken vegyen részt. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, egy hónapot vesz igénybe Sulyok Tamás elmozdítása, de igyekezni fognak. „Minden báb elmozdításáról szó lesz.” A Tisza frakciója akár már hétfőn döntést hozhat arról is, hogy milyen módon válasszák meg Sulyok Tamás utódát.

Tisztítótűz, kisöprés, kirakatperek, bebörtönzések – példák a rezsimváltás utáni elszámoltatásokra

Demokratikus országokban az elszámoltatás általában kirakatperek keretében zajlik, és a kezdeményezők leginkább a demokrácia erősségét próbálják ezzel bizonyítani – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Csepeli Réka szerint bizonyos esetekben tisztítótűzre van szükség ahhoz, hogy el lehessen kezdeni építeni egy új, tisztább rendszert.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Sulyok Tamás nem mond le, Magyar Péterék erővel távolítanák el a hatalomból - De mi következhet ezután?

Sulyok Tamás nem mond le, Magyar Péterék erővel távolítanák el a hatalomból - De mi következhet ezután?

Magyar Péter kormányfő május 31-éig adott határidőt Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a lemondásra. A miniszterelnök szerint a regnáló államfő eljátszotta a magyar állampolgárok bizalmát azzal, hogy az elmúlt két évben nem szólalt fel több ügyben sem. Sulyok Tamás a lemondás lehetőségét elutasította, majd a két közjogi méltóság egyeztetését követően Magyar Péter június elsején bejelentette: nem megfosztási eljárással, hanem alaptörvény-módosítással fogják leváltani az államfőt, amely akár egy közvetlen köztársasági-elnökválasztás lehetőségét is felveti. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, valójában milyen politikai hatalma van a mostani intézményi rendszerben egy államfőnek, és mennyire lehet reális (és fontos) a pozíció közvetlen választáson történő betöltése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×