"Az egy hónap valóban lejárt. Jelen pillanatig nem érkezett semmilyen más utasítás a legfőbb főparancsnoktól, Vlagyimir Putyin orosz elnöktől" - mondta a szóvivő a moratórium jövőjére vonatkozó kérdésre válaszolva. Úgy vélekedett, hogy a moratórium "bizonyos fokú előrelépésnek" nevezhető az ukrajnai rendezés ügyében, annak ellenére, hogy csak az orosz fél tartotta be.

Mint mondta, a rendezéssel kapcsolatban már vannak fejlemények, de "még sok nehéz megbeszélés vár ránk", és a tárgyalások "elég nehezen" haladnak, mert "a téma nem egyszerű". Peszkov hangsúlyozta: Oroszország "rendezésre törekszik" az ukrajnai konfliktusban és arra, hogy "biztosítsa a saját érdekeit". Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy az ukrán hadsereg az éjszaka folyamán négyszer támadott orosz energetikai létesítményeket Belgorod, Kurszk, Brjanszk és Voronyezs megyében.

Az orosz és az amerikai elnök március 18-án folytatott telefonbeszélgetésekor Donald Trump javaslatot tett arra, hogy a harcoló felek 30 napig kölcsönösen tartózkodjanak az energetikai infrastruktúra létesítményeit érintő csapásoktól.

Putyin támogatta ezt a kezdeményezést. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén elfogadta a moratóriumot, ám az orosz védelmi minisztérium szerint egyetlen napig sem tartotta magát hozzá.

Március 21-én éjjel a kurszki régióból visszavonuló ukrán egységek felrobbantották az Európába vezető gázvezeték Szudzsa mérőállomását, március 28-án pedig egy HIMARS rakétákkal végrehajtott csapással meg is semmisítették. Március 24-én éjjel ukrán csapás érte a Kaszpi-tengeri csővezeték Konzorcium (CPC), Kropotkinszkaja olajszivattyú állomását. A kazah kőolajat szállító vezeték részvényesei közé tartozik az amerikai Chevron és ExxonMobil is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön az ügyben konzultációt folytattak, amelyet Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője "a legfurcsábbnak" nevezett a praxisában, mert rajta és az Egyesült Államok képviselőjén kívül senki sem beszélt. A nagykövet szerint "ebben a szakaszban" irreális lenne tűzszünetről beszélni Ukrajnában. Megjegyezte: a nyugati országok nem fejezték ki készségüket arra, hogy nyomást gyakoroljanak Kijevre a moratórium betartására.

Peszkov egyebek mellett ismételten kitért arra, hogy a Kreml nem hall az ukrajnai békére vonatkozó felhívásokat Európából, csak olyanokat, amelyek a kontinens és Ukrajna további militarizálását követelik.